Menu
Csatlakozz Te is Facebook közösségünkhöz!

Értsük meg a Fibonacci-sorozatot és az aranymetszést

Értsük meg a Fibonacci-sorozatot és az aranymetszést

A Fibonacci-sorozat talán a természetben előforduló legegyszerűbb ismétlődő összefüggés. Ez a 0,1,1,2,3,5,8,13,21,34,55,89,144... számsorozat, amelyben mindegyik szám egyenlő a két előtte lévő szám összegével, illetve a két őt követő szám különbségével. Ez egy végtelen sorozat, amely növekedése során a végtelenbe tart.

Az aranymetszés / isteni arány vagy aranyszabály

Bármely Fibonacci szám és az előtte lévő szám hányadosa a Phi értékét közelíti meg, ez a φ (1,618), az az aranymetszés. Az aranymetszés szabálya geometriailag legkönnyebben az arany téglalappal szemléltethető. A téglalap egyenlőtlenül van felosztva egy négyzetre és egy téglalapra, a négyzet oldalainak aránya 1:1 lenne, és az új téglalapnak az eredeti téglalaphoz viszonyított aránya pontosan - 1:1.618 volna.

Ez az ismétlődés mindkét irányban folytatható a végtelenségig. Ha mindegyik négyzet belsejébe egy negyed kört rajzolunk, amint ismétlődnek, az arany spirál formálódik ki. Az arany spirál talán a természetben előforduló legegyszerűbb matematikai mintázat, amely, csigaház, tengeri kagyló, szarvak, virágok, növényi termések formájában fordul elő. A számokat csupán a mennyiségi információk megjelenítésére használjuk.

Az aranymetszés tetszőleges számú geometrikus formára alkalmazható, beleértve a köröket, háromszögeket, piramisokat, prizmákat és a sokszöget is. Az aranymetszés elve önmagában is képviseli a számok transzcendens voltát, és azt, hogy világunk megértése nem számokból áll, hanem abból, amit a számok képviselnek. A spirál segítségével az aranymetszés elve bemutatja, hogyan válnak a számok mennyiségből minőséggé. Végső soron minden minőség megjeleníthető a mennyiségekből. Mind a minőségi, mind a mennyiségi tulajdonságok csupán felcímkézett információk, összegyűjtött vitathatatlan tényeink.

Aranymetszés érvényesül a napraforgók magjainak spirális elrendezésében. Ez biológiai előnyt jelent, mert maximálisra növeli az egy napraforgó fejben elférő magok számát.

Ha bármilyen számrendszert ábrázolunk, végül mindig mintázatok jelennek meg. A matematikában a számok és a mintázatuk nem csak lineárisan folytatódnak tovább a végtelenségig, hanem minden irányban.

Nem az aranymetszés az egyetlen matematikai minta, amely a végtelenbe tart, sok más mintázat szintén a végtelenhez tart. Ennek tudatában kérdezd meg magadtól, hogyan fordulhat elő a végtelen kétszer? Ha valami történetesen végtelenül fordulna elő, hogyan történhetne meg ez kétszer? A válasz egyszerű, a végtelen képviseli azt, ami örök, ami igazán egész. Például, ha a végtelent, mint matematikai változót kellene alkalmaznunk, mint minden más matematikai számot, jelölhetnénk így: 1 ∞, 2 ∞, 3 ∞, 4 ∞ stb

Minden tényszerű valóság egysége az, amit tudsz, amit felfogsz, amit tapasztalsz, aminek tudatában vagy, az valóban nem más, mint az önmagát szemlélő világegyetem. Ez az univerzum, te magad vagy az univerzum, te és én, mi, és minden, amit ismerünk, minden egy és ugyanaz.

Mivel a számok mindenhol megjelennek, minden egy mintázat része. Gondolatok a gondolatokról, fogaskerekek a fogaskerekekben. Az élet maga egy fraktál.

Fordította: Radó Márti
Forrás: fractalenlightenment.com

 

Kapcsolódó videók

Napfényesség és Áldás | Napi Elemózsia © 2017