Menu
Csatlakozz Te is Facebook közösségünkhöz!

Mesterséges intelligencia: a robotoké a (nem is olyan távoli) jövő?

Mesterséges intelligencia: a robotoké a (nem is olyan távoli) jövő?

A Google új műszaki igazgatója szerint igen. Anno Ray Kurzweil tette népszerűvé a Terminátorból is jól ismert pillanatokat, amikor is a mesterséges intelligencia átveszi az emberi gondolkodás helyét (technikai szingularitás: a tudományos-fantasztikus irodalomban és a jövőkutatásban azt a lehetséges jövőbeli eseményt nevezzük így, amikor az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni). A hallhatatlanságra törekvő Ray, aki egyébként úgy gondolja, hogy a még nem létező nanorobotok segítségével az emberi test bármeddig elraktározható, azt reméli, hogy részt vehet eme szent misszióban a technika óriásának nevében.

Nehéz lenne Ray Kurzweil-t bemutatni. Kezdhetnénk azzal például, hogy naponta 150 tablettát szed, és hetente intravénásan egy sor vitamint, étrendkiegészítőt és hatóanyagot kap, melyek épp annyira hangzanak tudományosan hatékonynak, mint egy arckrém összetevői: koenzim Q10, phosphatidycholine, glutation.

Vagy akár azzal a ténnyel is, hogy optimista azzal kapcsolatban, hogy örökké fog élni. „Csak addig" kell életben maradnia, míg az élet-meghosszabbító technológiák megjelennek (jelen pillanatban 66 éves, és hisz abban, hogy néhányan a „baby boom" (1946-1964 között szülöttek) idejéből meg fogják érni ezt a kort). Vagy esetleg azzal a ténnyel, hogy meglátásai szerint 15 éven belül a számítógépek túl fogják haladni az emberiséget minden szinten. Nem csak abban, hogy jobbak lesznek a számolásban, vagy akár hogy megmondják melyik a legrövidebb út Basildonig (Essex, Anglia). Ray Kurzweil szerint a számítógépek ennél jóval többre lesznek képesek – meg fogják érteni, mit mondunk, tanulni fognak a tapasztalásaikból, vicceket és történeteket fognak mesélni, vagy akár képesek lesznek flörtölni is. Ő hisz abban, hogy 2029-re a számítógépek mindarra képesek lesznek, amire az emberek. Sőt, nem csak képesek, de jobbak is lesznek benne.

Mindenkinek lehetnek ötletei és a jövőre vonatkozó meglátásai. Ray Kurzweil esetében annyi a különbség, hogy az ő meglátásai általában be is következnek. Sikeres tudós és vállalkozó, aki olyan gépeket talált fel, melyek megváltoztatták a világunkat (például az első scannert, az első számítógépes programot, mely képes felismerni egy betűtípus családot, stb). Ezek mellett mindig is a mesterséges intelligencia fontosságát próbálta hangsúlyozni - egy ember, aki nem a hagyományos utakat járta.

És most? Most a Googlenál dolgozik. Ő, aki hisz abban, hogy örökké tudunk élni, és hogy a számítógépek tudatossá tudnak válni kicsivel több, mint egy évtized alatt, a Google új mérnökigazgatója. A hír már magában is lenyűgöző volt. Azoknak, akik technológiával foglalkoznak vagy érdekeltek benne, és akik ismerik Kurzweil ideológiáját a szingularitással kapcsolatban, ez a hír főcímnek számított.

De ami ezek után következett hangsúlyozta a hír fontosságát. Azóta ismerté vált a tény, hogy a Google óriási vásárlásokba kezdett, hogy megépítse a világon létező legnagyobb mesterséges intelligenciával foglalkozó laboratóriumot – és mindezt töménytelen mennyiségű információ segítségével. A mi mindennapi életünk aprólékos információival.

A Google megvásárolta szinte az összes robotokat építő vagy ezzel foglalkozó céget, ahol pedig ez nem volt lehetséges, részvényeket vett. Két hónappal ezelőtt, amikor megvásárolta a Boston Dynamics céget, mely ijesztően élethű kinézetű harci robotokat épít, mindez főcím lett. 3.2 milliárd dollárért vásárolta fel a Nest Labs céget, amely hőszabályzókat készít. Ebben a hónapban pedig felvásárolta a frissen indult mesterséges intelligenciával foglalkozó céget, a DeepMind-ot, csekély 242 millió fontért.

És ezek csak a nagy vásárlások. Mindezek mellett felvásárolta még a Bot & Dolly-t, a Meka Robotics-ot, a Holomni-t, a Redwood Robotics és Schaft, na meg egy frissen indult mesterséges intelligenciával foglalkozó céget, a DNNresearch-t. Felvették Geoff Hintont, egy brit számítógép technikust, aki valószínűleg a világ vezető egyénisége a neuronális hálózatokban (neural networks). Amennyiben a mesterséges intelligencia lehetséges, és ha valaki ezt meg is tudja csinálni, a DeepMind befektető elmondása szerint, az csakis a Google csapata lehet.

Ray Kurzweil szótárában nem létezik a „ha" fogalom, ő nem kételkedik és főleg nem saját magában. Ennek ellenére elmosolyodik azon a tényen, hogy „életemben először van munkám" és elmondása szerint elköltözött a keleti partokról, ahol a felesége még most is lakik, San Francisco belvárosába a munka miatt.

Bill Gates szerint Ray Kurzweil „a legjobb ember, aki a mesterséges intelligencia jövőjét meg tudja jósolni".

19 tiszteletbeli doktori kinevezést kapott, és géniuszként van elismerve. De nem olyan géniusz, aki bárhol máshol feltalálja magát, legyen az akár a konyha. A beszélgetésünk közben felajánl egy csésze kávét, és mikor elfogadom, kimegy a konyhába, hogy elkészítse. Megtölt egy kannát vízzel, majd tesz egy kanál instant kávét a csészébe és feltölti a fel nem forralt vízzel. Miközben próbálja felkavarni a kávét, és én azon gondolkozom, hogy mondjak-e valamit, hagyom, hogy mandulatejet is töltsön a keverék mellé – a tejtermékek nem képezik az étrendje részét – és jól nevelten köszönömöt mondok, mikor ideadja a csészét. Elmondhatom, hogy ez volt életem legrosszabb kávéja.

De neki máson jár az esze. Például a jövőn, hogy milyen lesz. Évek óta vannak jövendölései - azóta, amióta rájött, hogy akkor lesz igazán sikeres egy új találmány, ha a megfelelő időben lesz „feltalálva", és „ezért, mint mérnök, rengeteg adatot gyűjtöttem". 1990-ben megjósolta, hogy a számítógép képes lesz legyőzni egy világhírű sakkozót 1998-ig. 1997-ben az IBM által megalkotott Deep Blue megverte Garry Kasparovot. Előre látta a világháló robbanását már akkor, amikor még csak néhány akadémikus által volt használva. Mindezek mellett több tucat dolgot jósolt meg előre, amelyek mind bekövetkeztek, vagy be fognak következni – például az, hogy 2000-re robotlábak segítségével járnak majd a deréktól lefele lebénult emberek (Amerika hadserege most próbál egy „Iron Man" öltözetet összeállítani) és „kibernetikus sofőrök" képesek lesznek autót vezetni (melyet a Google többé-kevésbé már meg is oldott).

A kritikusai azonban szeretik hangsúlyozni, hogy nem minden előre megjósolt ötlete következett be (egyetlen amerikai cégnek sem sikerült elérni a piaci tőkésítést, mely nagyobb lenne, mint 1 milliárd dollár; a „bioenergetikai kezelések" még nem gyógyítják a rákot). Mindenesetre a jövendölései nem képzik munkájának a középpontját, inkább egy mellékterméket alkotnak. Azon az elven alapszanak, hogy a technológia exponenciálisan növekszik (mint Moore törvényében, mely szerint a számítógépek teljesítménye évente duplázódik). De hogy ezt jobban megértsük elég, ha előkeresünk egy régi mobiltelefont. Ray Kurzweil szerint a probléma azonban onnan indul, hogy az emberek nem ebben a formában gondolnak a jövőre. Szerinte a „megérzéseink lineárisak".

Mikor Kurzweil előszőr kezdett el a szingularitásról beszélni, a fogalmat Vernor Vinge sci-fi írótól vette át, mindenki úgy gondolta, hogy túl nagy a fantáziája. Évekig mondogatta, hogy a Turing teszt, mely azt a pillanatot foglalja magában, mikor egy számítógép intelligensen fog viselkedni – hasonlóan az emberhez, 2029-ben fog bekövetkezni. Az érdekesség ebben az, hogy mikor Kurzweil ezeket kezdte legelőször hangoztatni még a fax gép sem volt feltalálva. Most már azonban más a helyzet...

„A „Spirituális gépek kora" című könyvem 1999-ben jelent meg, ami után tartottunk egy konferenciát a stanfordi mesterséges intelligencia szakértőivel, hogy megpróbáljuk meghatározni, mikorra várható a Turing tesz bekövetkezése. A végső döntés szerint minderre száz éveket kell majd várni. És egy jó része az embereknek úgy gondolta, hogy ez sose fog bekövetkezni.

Én ma valahol középúton vagyok aközött, amit a mesterséges intelligencia szakértői és a mindennapi emberek gondolnak. Mivel az embereknek volt alkalmuk látni és megtapasztalni dolgokat, mint például a Siri – ami az iPhone hang-felismerő technológiája, ahol egy számítógéppel beszélgetsz, vagy akár a Google saját vezérlésű kocsiját... Az én nézeteim nem radikálisak többé; tulajdonképpen következetes maradtam – a világ az, ami változtatja a nézeteit."

És mindezek után még mindig nem értjük igazán, mit is akar ez jelenteni. Spike Jonze filmje „A nő" (eredeti címe: Her) a közeljövőben játszódik, amiben Joaquin Phoenix szerelmes lesz egy operációs rendszerbe. Mindez Kurzweil szerint nem is annyira fantasy, mint inkább egy nem annyira bizakodó előrevetítése annak az új világnak, melynek hamarosan mi is részesei leszünk. „Jó része a drámai feszültségnek annak köszönhető, hogy Theodore (a film főszereplője) szerelme nem rendelkezik testtel" – írta Kurzweil nemrég egy kritikájában. „ De ez egy nem realisztikus elképzelés. A jövőben semmiség lenne a vizuális virtuális jelenlétet is megteremteni e mellé."

És ezek mellett azon a véleményen van, hogy 2045-re a számítógépek milliárdnyiszor erősebbek lesznek, mint az összes ember tudása a Földön. Egy halott ember avatárjának elkészítése példéul, mint ahogy ez megjelenik Jonze filmjében is, egy olyan ötlet, amelyen már évek óta agyal. Összegyűjtötte édesapja összes írását és egyéb alkotásait egy archívumba, és hisz abban, hogy valamikor a jövőben lehetséges lesz őt visszahozni.

Eddig nagyon sci-finek tűnik mindez. Annak ellenére, hogy Kurzweil munkahelye nem egy futurisztikus MegaCorp, melynek egyetlen célja a világuralom. Ez nem a Skynet (a Terminátor című filmben a cég, mely robotokat épített, hogy elpusztítsák az emberiséget). Vagy lehet, hogy az, de mi még mindig úgy szeretünk rá gondolni, mint a segítőkész böngésző egy jól kinéző dizájnnal. Kurzweil számos projekten dolgozott már a Google társalapítójával Larry Page-el „és folyamatosan arról beszélgettünk a mesterséges intelligencia keretén belül, hogy amit a Google csinál, azt én már rég óta próbálom megvalósítani. És egyszerűen csak azt mondta, hogy 'Csináld itt'. Megadjuk neked azt a szabadságot, ami a saját cégednél is megvolt, de hozzáférhetésed lesz a Google nagyságú erőforrásokhoz is."

És ezek a Google nagyságú erőforrások minden képzeletet meghaladnak: óriási adathalmazok, melyek a megközelítően 1 milliárd felhasználónak köszönhetőek, a Google tudás gráfja (knowldge graph), mely megközelítően 800 millió fogalomból és az ezek között fennálló kapcsolatokból áll. Ez már egy neurális hálózat, egy masszív, megosztott globális „agy". Képes ez tanulni? Tud gondolkozni? Ezen dolgoznak néhányan a világ legokosabb emberei közül.

Peter Norvig (a Google kutatási igazgatója) szerint a cég „kevesebb, mint 50%, de több mint 5%-át" alkalmazza a világ mesterséges intelligenciájával foglalkozó vezető szakemberei közül. És mindez azelőtt volt, mielőtt megvette volna a DeepMind céget, mely, meg kell jegyezni, beleegyezett abba a kikötésbe, mely szerint a Google által összeállított etikai bizottság lesz az, aki felméri, hogy mit is fog jelenteni a gépek tanulásra való képessége, mikor mindez a világ leghatalmasabb cégének a kezében lesz. Vagy hogy hogyan is fog kinézni mindez a tudás, mikor a gépek saját maguktól fognak dönteni, vagy ahogy mi, emberek mondjuk: „tudatossá válnak".

Életemben először a Singularity Egyetemen láttam egy bemutató keretén belül egy Boston Dynamics által megépített robotot. Az egyetem társalapítója Ray Kurzweil, a Google pedig a támogatója. Az egyetem robotikával foglalkozó egyik tagja, Dan Barry volt az, aki megpróbálta felhívni a figyelmet arra, hogy ez a technológia mit is jelenthet: „nem látok megállási pontot itt" mondta, mikor szóba került a robotok használata a háborúkban. „Egy adott pillanatban az emberek nem lesznek elég gyorsak. És ekkor függetlenné teszed őket. És ez hol és hogyan fog végződni? Mint a Terminátor?"

A Terminátor egy olyan világot mutat be, ahol a robotok érző lényekké válnak és harcban állnak az emberiséggel. Ray Kurzweil úgy gondolja, hogy a gépek 2029-re tudatossá válhatnak, viszont optimistán látja az emberiség jövőjét ezzel kapcsolatban

A Terminátor egy olyan világot mutat be, ahol a robotok érző lényekké válnak és harcban állnak az emberiséggel. Ray Kurzweil úgy gondolja, hogy a gépek 2029-re tudatossá válhatnak, viszont optimistán látja az emberiség jövőjét ezzel kapcsolatban.

No és az a nő, aki egykor a DARPA (Defence Advanced Reserch Projects Agency, azaz Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége) vezetője volt, Regina Dugan? Vajon hol dolgozik most?

Kurzweil munkaköri leírása egy egysoros levél. „Nincs 20 oldalas felhasználási útmutatóm. Egy mondatos munkafeltételem van, ami nem más, mint hogy elősegítsem a Google-t abban, hogy megértse a mindennapi nyelvezetet. És hogy ezt ők hogyan csinálják, az már tőlem függ."

Meglátása szerint a nyelv a kulcsa mindennek. „Az én projektem végső fokon arra összpontosít, hogy megértse, mit jelent a nyelv. Mikor egy cikket írsz, nem egy érdekes szógyűjteményt alkotsz, hanem mondanivalód van vele, és a Google odaadóan rendszerezi és feldolgozza mindezt az információt. A mondanivaló a cikkedben információ, de a számítógépek nem érzékelik ezt. Amit mi szeretnénk, az az, hogy a gépek olvassanak. Mindent, ami az interneten található, mindent oldalt minden egyes könyvből, hogy ezek után beszélgetést tudjanak folytatni a felhasználóval, és hogy meg tudják válaszolni a kérdéseiket."

Kurzweil szerint a Google tudni fogja a választ a kérdésedre, mielőtt még feltetted volna azt. Minden emailedet ismerni fogja, mindazon szavak és fogalmak mellett, melyekre rákerestél a böngészőben. Jobban fog ismerni, mint a hozzád legközelebb álló ember. Talán még annál is jobban, mint ahogy te ismered magadat.

Az eddigi legsikeresebb példa a természetes nyelvezet megértésében és feldolgozásában az IBM Watson nevezetű számítógéphez köthető, amelyik 2011-ben részt vett az amerikai Jeopardy vetélkedőn és nyert. „A Jeopardy egy elég nehéz verseny. Hasonlatokkal, viccekkel és rejtvényekkel van tele. Példának okáért a következő rejtvény volt feladva, melyre rímelve kellett megoldást adni:_ "a long tiresome speech delivered by a frothy pie topping" (~egy hosszú és fárasztó beszéd, melyet egy habos torta nyújt), mire a gép szinte rögtön mondta a megoldást: „meringue harangue" (habcsók szónoklat) - ami, meg kell hagyni, nagyon találékony – az emberek nem tudták kitalálni. Amit leginkább nem értékelnek az az, hogy Watson nem mérnökök által volt kódolva. Watson a tudását olvasással növelte. Olvasta például a Wikipedia-t. Az egészet."

„A számítógépek a szövegértés jelentéstani határán vannak, de még nem olyan szinten, mint az emberek. De mivel képesek milliószor több anyagot elolvasni, mint az emberek, fel tudnak zárkózni hozzájuk. Ebből kifolyólag kijelenthetjük, hogy Watson nagyon gyenge olvasó, ha csak egy oldalt veszünk példának, de mivel elolvasta a Wikipedia 200 millió oldalát, már nem mondhatjuk rá ugyanezt. Tulajdonképpen én a Google-nál próbálom meghaladni Watson tudását, föléje szeretnék kerülni, hogy Google-szinten legyen lehetséges mindez. Ami magába foglalja azt is, hogy a gépek több millió oldalt olvassanak el. Ugyanis Watson nem érti a szövegek közvetett értelmét, ő inkább mintaillesztési technikát (pattern matching) alkalmaz. Nem érti meg azt, hogy ha John eladja a piros Volvóját Marynek, akkor ez egy birtok- és tulajdonváltási folyamatot foglal magába. Nem képes ilyen információt megérteni, tehát a célunk az, hogy mindezt mégis beleprogramozzuk, hogy ezáltal meg tudja érteni az ilyen, és ehhez hasonló dokumentumokat."Kurzweil

És mikor eljutunk oda, hogy a számítógépek saját maguktól gondolkoznak.... hát, akkor a világuralom fogalma nagyon kicsi jelentőséggel fog bírni. Kurzweil annak ellenére, hogy techno-optimista, nem aggódik azon, hogy szolgasorba jut az emberiség a gépeknek köszönhetően. Úgy látja, hogy a technológia ki fog minket egészíteni. Okosabbá, jobbá és fittebbé fog minket tenni. És ezek után gondolkozzunk el azon, hogy milyen mennyiségben hagyatkozunk külső erőforrásokra a telefonszámok megjegyzésében. Hamarosan üdvözölni fogjuk a nanotechnológiát, mely hígítja a vérünket és felturbózza az agysejtjeinket. A gondolat-olvasó böngésző lesz a mi „kibernetikus barátunk". Ray azonban nincs lenyűgözve például a Google Glas-tól, mert nem akar semmilyen technológiai filtert (szűrőt) a valóság és közöttünk. Azt szeretné, ha a valóság lenne ennyire jó.

„Azon gondolkoztam, hogyha minden pénzem meglenne, mit szeretnék csinálni? És én csak ezt szeretném csinálni. Ezen a projekten akarnék dolgozni. Ez nem egy új érdeklődési kör számomra. 50 éve gondolkozom a mesterséges intelligencián és az agy működésén."

AZ 50 év bizonyítéka végigkövethető a lakásában is. Egy rajzot mutat a 60-as évekből, melyen egy agy látható egy tartályban. És van egy pillanatkép egy TV vetélkedőről, melyen részt vett 17 évesen az első találmányával: beprogramozott egy számítógépet, hogy eredeti zenét alkosson. A falakon festmények vannak, melyeket egy eredeti alkotásokra programozott gép készített. És albumok, melyek különböző rokonok életét mutatja be, a nagybácsik és nagynénik, akik megmenekültek a náci Németországból a Kindertransport segítségével; és a nagymamája, aki megalapította az első felsőfokú iskolát lányoknak Európában.

robot-ray

A lakása eklektikus. Egy csillogó apartman a csillogó tömbházban óriási ablakokkal és modern bútorzattal, de mindezek mellett belengi a múlt és az emlékezés illata, melyet még egy gép se képes megérteni. Rokonai megmenekültek a Holokauszt elől, „mert használták a fejüket. Ez tulajdonképpen a családom filozófiája. Az emberi gondolkodás és ötletek ereje. Emlékszem nagyapám épp az első európai újralátogatásáról jött vissza. 7 éves voltam, és ő mesélte, hogy megadták neki a lehetőséget, hogy a saját kezébe fogja Leonardo da Vinci eredeti iratait. Tiszteletteljesen mesélt erről, mintha szent dokumentumokról lett volna szó. De mégis, ezek nem Istentől származtak. Egy ember alkotta őket. Egy ember, aki nagyon befolyásos volt és megváltoztatta a világot. És ez az egyedüli dolog, ami meg tudja változtatni a világot."

Az ujjain két gyűrű van. Az egyik a Massachusetts Technológiai Intézménytől, ahol tanult, a másik pedig egy 3D nyomtató által készült, a karján pedig egy 30 éves Mickey Egér óra. Mikor rákérdezek, azt válaszolja, hogy „fontos kitartani a bogaraink mellett. Hogy miért? Mert ez a neocortex-ünk legmagasabb foka. A humor, a bogarak és beidegződések..."

A szomszédos dolgozó szobában találom a lányát, Amyt. Tanár és író, és egyben nagyon nyílt és barátságos. És míg Kurzweilt fényképezik, elmeséli, hogy a gyerekkora olyan volt, „mintha a jövőben" nőtt volna fel.

„Úgy érzem, hogy az ideológiák, melyeken felnőttem, mára már mindenütt jelen vannak... Minden olyan hamar változik, és ezt az emberek nem veszik észre. Mikor gyerekek voltunk az emberek arról beszélgettek, hogy mit fognak tenni mikor idősebbek lesznek, és nem vették figyelembe azt, hogy addig mennyi változás fog történni, de nekem ez mindig ott volt a fejemben."

És mit gondolt az édesapja örökké élni ötletéről?

„Ami szerintem érdekes az az, hogy a gyerekek mindig azt gondolják, hogy örökké fognak élni – így ez nem volt nekem egy új dolog. Úgy gondolom, hogy akkor tökéletesen értelme volt ennek. Most már kevesebb értelmet látok benne."

Hát igen. De Kurzweil fejében nincs egy szikra kétely sem ezzel kapcsolatban. Az érveim valahogy leperegnek a gondosan hidratált bőréről. „Az étkezési szokásom egy felhívás a „Baby-boom" társaim részére. Azoknak, akik elfogadják a normális életciklust, és elfogadják azt is, hogy a produktív éveik vége fele járnak. Én nem így gondolkodom. Most, hogy az orvostudomány és az egészség ötvöződik a technológiával, hamarosan exponenciálisan fog mindez megugrani és drasztikus változásokat fogunk megtapasztalni. A modellem alapján csekély 10-15 év múlva képesek leszünk évente egy évvel meghosszabbítani az életünket. Mindez a hosszú élet fordulópontja lesz."

Amikor ezekről beszél őrült csillogás figyelhető meg a tekintetében. Vagy legalábbis egy fundamentalista lelkész mély bizonyossága. A Newsweek néhány évvel ezelőtt egy kollegát idézett, aki szerint „Ray ugyanazon az identitás zavaron megy keresztül, mint amelyen minden egyes eddigi férfi." Az evangelizációja a rengeteg táplálékkiegészítőt illetően nagyon hasonló Dr Gillian McKeith (PhD) meglátásához (az említett hölgy állítólag nutricionista és számos könyvet írt a hogyan fogyjunk/ legyünk egészségesek témában, azonban szakemberek kijelentették, hogy fogalma sincs az egészről, sőt a technikái néha akár életveszélyes kategóriába is sorolhatók). És nehéz mindezt nem pszichológiai oldalról megközelíteni. 22 éves volt, mikor édesapját, aki egy el nem ismert és sikertelen zeneszerző volt, akiért rajongott, egy masszív szívroham vitte el. És 35 évesen cukorbetegséggel diagnosztizálták, aminek következtében alaposan átvizsgálta és megváltoztatta az étrendjét.

De nem csak azt a tényt nem hajlandó érzelmileg elismerni, hogy egyszer mindenki megöregszik és meghal?

„Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon jó ésszerűsítés, már csak azért is, ahogyan reagálunk arra a tényre, ha valaki meghalt. Úgy gondolunk minderre, mint egy rossz dolog. Szomorúak vagyunk. Tragédiának fogjuk fel. Úgyhogy évszázadokon keresztül a legkézenfekvőbb dolgot tettük ezzel kapcsolatban – ésszerűsítettünk. 'Oh, az a szomorú dolog? Az egy jó dolog.' A vallások egyik legnagyobb célja az, hogy előjöjjenek egy olyan gondolatmenettel, mely elhiteti velünk, hogy a halál egy jó dolog. De nem az. A halál egy tragédia. És az emberek azt hiszik, hogy 95 éves emberekről beszélünk, akik évszázadokon keresztül élhetnek. De mi radikális életmeghosszabbításról és javulásról beszélünk.

Arról beszélünk, hogy saját magunkat milliószor intelligensebbekké tehetjük, miközben egy olyan virtuálisan valós környezetben élhetünk, mely hasonlít a képzeletünkre."

Valószínűleg ezek azok a gondolatok, melyek következtében Kurzweil kritikusai a következőket állítják róla: PZ Myers biológus szerint Kurzweil teóriáival az a probléma, hogy „egy nagyon bizarr keveredése a nagyon jó és minőségi ötleteknek néhány nagyon őrült ötlettel. Ez olyan, mintha vennél egy rakás jó ételt és egy adag kutya ürüléket, összeturmixolnád, és utána nem tudnád eldönteni, hogy mi jó belőle és mi nem." Jaron Lanier szerint Kurzweil egy „géniusz, de egy nárciszista korból."

Mindezek mellett Kurzweil sajátos gondolkodásmódja a sikerének alapja, melynek köszönhetően már fiatal korában utolérte a szerencse – és ahogy kinéz, azóta se hagyta el. Szerinted örökké fog élni? - kérdem Amyt. „Remélem", mondja, ami nem meglepő a szerető lánya részéről. Mégis remélem, hogy sikerül neki. Mert a jövő majdnem itt van. És úgy néz ki, hogy nem semmi egy utazás lesz."

Fordította: Szabó Réka
Forrás: theguardian.com

 

Kapcsolódó videók

Napfényesség és Áldás | Napi Elemózsia © 2017