Menu
Csatlakozz Te is Facebook közösségünkhöz!

12 katalizátor a benned élő hős felfedezéséhez

12 katalizátor a benned élő hős felfedezéséhez

"Azt látjuk, hogy azok, akik a válságban a legjobb vezetőink, szomorúságban vergődnek, és a barátok, a család vagy orvosok segítségére szorulnak, amikor a többség boldog. Néha jobban vannak, néha rosszabbul, de soha nincsenek igazán jól. Azonban amikor beüt a ménkű, ha van lehetőségük cselekedni, ők azok, akik képesek az átmenetileg elveszített lelkierőt és bátorságot belénk önteni, így erősítve minket, többieket. Röviden szólva, az erejük titka a gyengeségükben rejlik."- Nassir Ghaemi, First Rate Madness c. könyve

Mióta 2010-ben, engedve a hívó szónak, nekivágtam a kalandnak, volt szerencsém első kézből megtapasztalni a szerencsés egybeesések csodás működését és találkozni a világot előrevivő néhány nagyszerű emberrel. Utam során egyre jobban érdekelni kezdett, hogy mik azok a tényezők, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy valódi hősökké váljanak, olyanokká, akik felfedezték a bennük szunnyadó erőt, és így képesek a saját útjukat járni.

"Mi tesz valakit kívülállóvá, olyan hőssé, aki hajlandó állhatatosan áttörni a sötétségen annak érdekében, hogy nagyszabású elképzeléseit megvalósítsa?"

Utam során a következő válaszokra bukkantam:

1. A különböző mentális betegségek (mánia – „zseni betegség", OCD vagy kényszerbetegség, függőségek stb.) megzabolázása az igazság keresése érdekében

Azt találtam, hogy a világot előrevivő legnagyszerűbb emberek közül sokan szenvedtek olyan "betegségekben", amelyeket az orvostársadalom mániának, skizofréniának, bipoláris zavarnak vagy kényszerbetegségnek mondana. Ezt az elméletet Nassir Ghaemi orvos pszichológus hozta napvilágra, aki többek között Sherman, Lincoln, JFK, Ghandi, Martin Luther King és még sok más kitűnő vezető életét vizsgálta, akik ezen betegségek tüneteitől szenvedtek.

Társadalmunkban a mentális egészséggel kapcsolatos tabuk eredményeképpen a világ sok nagy művészét/hősét gyógyszeres kezelésnek és agymosásnak vetik alá, hogy elhitessék velük, hogy egy gyógyíthatatlan betegség áldozatai.

A legnagyobb akadály, amivel sok ilyen tehetséges embernek szembe kell néznie, hogy hogyan tud azzal a fajta szégyenérzettel megbirkózni, amely a világ által meg nem értett, tabuként kezelt állapotokból ered. Ha azonban megpróbálják átcsatornázni ezt a fajta képességüket, amely így akár ajándékként is felfogható, egy egészen új világ tárul eléjük, amely a tudatos és a tudatalatti tartományokat köti össze. Pontosan ez a modern alkímia kulcsa is (a nagyszabású elképzelések megvalósítása), és ahogy a világ előrehalad, úgy lesz ebben egyre több ember érintett.

Azonban ez egyáltalán nem egy könnyű vagy kényelmes folyamat és sokan vissza is fogják utasítani az erre való belső hívást a halálfélelem (ego) miatt, és azok miatt a kihívások miatt is, amelyek a hatalmas mennyiségű kollektív energia átcsatornázásából fakadnak. A negatív kimenetele még az lehet ennek, hogy azokat az embereket, akiknek ilyesfajta megvilágosodásban lesz része, erősen begyógyszerezik, hogy ezt a képességüket kordában tartsák.

2. Olyan traumatikus vagy az egész életet megváltoztató élmény átélése gyermekként vagy fiatal felnőttként, amely mélyebb kérdésekhez vezet

Habár nem szükségszerű, de egy kisgyerek vagy fiatal felnőtt számára meggyorsíthatja a lelki-szellemi fejlődést egy korai életszakaszban átélt trauma. A trauma eredményeként az emberek sokszor arra kényszerülnek, hogy olyan mélyebb kérdéseket vessenek fel, mint „Ki vagyok én?", „Mi az élet értelme?", „Mi a halál?", „Miért félek attól, amitől félek?".
Ahhoz, hogy akármilyen igazságra is rájöjjünk az életben, legelőször is hajlandónak kell lennünk feltenni a megfelelő kérdéseket. Csodálatos, ahogy az élet feltárul előttünk, amint megtanuljuk feladni az egónkat és elengedni a korlátozó hiedelmeinket.

3. Megélni az észlelt én (ego) halálát és újjászületni - a „vagyok" jelenvalóságának felfedezése

Élete egy pontján minden hősnek át kell élnie egy bizonyos átalakulást, amely arra készteti, hogy feladja az észlelt ént, az egót és a hozzá kapcsolódó múlt történetét. Modern korunkban ez gyakran életközepi válságként, traumatikus balesetként vagy valamifajta kudarcként jelentkezik, amely megingatja az önmagunkról alkotott képünket. Miért is ragaszkodnánk a múlt történéseihez, a hiedelmeinkhez és a nehézkes formákhoz, amikor itt, a jelenben azt teremthetünk, amit csak akarunk?

Amint az ego nehézkessége megszűnik, egy egészen új világ tárul fel előttünk, amely sokkal ragyogóbb és frissebb, mint bármi, amit eddig tapasztaltunk. Ebben a szakaszban a kreativitás fokozódik, ami olyan megdöbbentő sikerekhez vezet, amelyeket csak kevesen képesek a maguk teljességében megérteni.

Ahogy mondtam, ez nem egy egyszerű folyamat, mivel a hősnek leginkább közvetlenül magával a sötétséggel kell szembenéznie, hogy megelőzze az emberiséget felemésztő negatív, újratermelődő ciklusoknak a megtapasztalását. A szenvedés egy természetes és szükséges folyamat annak érdekében, hogy felfedezzük a benső hősünket, a teremtőt.

„Hamvaiból emelkedik fel a főnix (a felsőbb én)."

4. Az ellentétes szülői és a korlátozó társadalmi nézetekkel szembeni sikeres szembefordulás a saját út kialakítása érdekében

A hős útjának első állomása az apával való konfrontálódás, amely az idők kezdete óta minden kultúrában gyakori jelenség.

Te nem vagy egyenlő a szüleiddel, és hajlandónak kell lenned akár a szeretteiddel is szembeszállni, ha a világképedet vagy az álmaidat megkérdőjelezik. Ez a legnehezebb feladat egy hős számára, azonban szükséges lépés annak érdekében, hogy felfedezd, mi rejlik benned. A legnagyobb hősök általában korán letudják ezt és továbblépnek.

5. A bukástól való félelem elengedése és a többiek elutasító viselkedésének elfogadása

Gyakran a legnehezebb dolog a legelső lépést megtenni, mert sokszor a félelmeink túlságosan megbénítanak ahhoz, hogy képesek legyünk kellő bátorságot gyűjteni az elinduláshoz. Amint a hős megérti, hogy ez csak egy illúzió, többé már nem fél cselekedni, hiszen tudja, hogy a szükséges források feltárulnak, amint megteszi az első lépést.

Minden egyes, az ismeretlenbe vezető sikeres út után a hős egyre magabiztosabbá válik, és nem fog már aggódni azon, mit gondolnak a többiek. Ha maga az észlelés hozza létre a valóságot, miért is figyelnénk bármi másra önmagunkon kívül? Az eddigiekhez hasonlóan ez is egy bonyolult folyamat, hiszen sokan hagyatkozunk a többiek véleményére önmagunk meghatározásakor.

6. A hagyományos médiumok kiiktatása és a belső tudás, az intuíció követése

Mélyen legbelül a legtöbben tudják, hogy merre vezet az útjuk, azonban a félelem és a bizonytalanság gyakran bénítóan hat a legerősebb törekvésekre is. A legnagyobb hősök megtanulják, hogy hallgassanak a belső iránytűjükre, és bízzanak benne, bárhogy alakuljanak is a külső körülmények. Azáltal, hogy a jövőbeli énjük eléréséhez vezető leghitelesebb módon élik az életüket, áttételesen másoknak is segítenek felfedezni magukban saját benső erejüket.

**Ebben az információhalmozó világban késznek kell lennünk arra, hogy az intuícióink által észrevegyük, mi a fontos számunkra. Ha nem így teszünk, hősünk élete másból sem fog állni, mint ugyanazt a mindenkire érvényes üzenetet ismétlő önsegítő könyvek megállás nélküli olvasásából. A tett az önmagadba vetett hitből fakad... Légy inkább teremtő, mintsem fogyasztó!

7. A félelmet gyorsítóként használni

"A szívemben égtek és a legmerészebb cselekedetekbe hajszoltak bele, és arra késztettek, hogy túlnőjek önmagamon. Olyan igazságokat láttattál meg velem, amelyekről sejtelmem sem volt. Olyan utakra engedtél, amelyek végtelen hossza megriasztott volna, ha a róluk szóló tudás nem lett volna oly biztos benned." C.G. Jung, Vörös könyv

Ezt a tanácsot a generációm egyik legnagyszerűbb vezéregyéniségével, Eric Greitens-szel történt interjúm során kaptam. Ő mondta, hogy a félelem érzése által tudhatjuk, hogy a megfelelő irányba tartunk-e. Ez így az intuícióval ellentétesnek tűnik, ugye? A félelem nem pont a veszélyektől véd minket? Eric állítása mögött az az igazság húzódik meg, hogy társadalmunk legnagyobb része a félelmei mögé bújik el és mindentől fél, ami más, mint az éppen fennálló helyzet. Ezek az emberek nem is élnek igazán, mert sosem lesz elég ambíciójuk, belső hajtóerejük vagy bátorságuk ahhoz, hogy kiszabadítsák magukat a saját maguk által teremtett korlátok közül. Használd ki az időt és most, ebben a pillanatban gondolkozz el azon, hogy gyerekkorodban mitől féltél a legjobban. Mi történt, amikor szembenéztél ezzel a félelemmel? Most gondolj arra, mitől féltél például az elmúlt hónapban. Képes voltál szembenézni vele? Milyen eredménnyel? Legtöbbször félelmeink csak belső bizonytalanságunkat fedő rétegek, amelyektől meg kell szabadulnunk annak érdekében, hogy emberi potenciálunkat kiteljesíthessük.

Általános szabály, hogy ha félünk valamitől, az éppen annak a jele, hogy cselekednünk kell.

Ha így teszünk, ez a felfogás felgyorsíthatja a valódi életutunkra való rátalálást.

8. Összekötni az észlelést és a valóságot

A hős felismeri az észlelés és a valóság közti erős kapcsolatot és egyre tudatosabban teremti meg világát. Ahelyett, hogy a külső körülményekre fókuszálna, magába mélyed és felfedezi belső erejét, amellyel képes a szenvedést átalakítani és az akadályokat elhárítani. Ezáltal magabiztosan fog majd egyre inkább hinni önmagában, mindezzel embertársai javát is szolgálva.

9. Megbarátkozni a sötétséggel - a mély depresszióval és az ismeretlennel való szembenézés által

Ahhoz, hogy a "fényt" meg tudja tapasztalni, a hősnek mély átalakuláson kell keresztülmennie, amelyben a psziché árnyoldalait elemzi és átalakítja. A világ ellentétekből áll, így mindannyiunknak meg kell tapasztalnunk a sikert és a bukást is felváltva, így függetlenítve magunkat a dolgok kimenetelétől. Hogy meggyógyuljunk egy betegségből, mi magunknak kell azt végigszenvedi, és megtalálni magunkban azt a fegyvert, amellyel átalakíthatjuk és legyőzhetjük.

Sajnos a mai társadalomban vezető szerepet játszó emberek (orvosok, tanárok, politikusok, pszichológusok, pszichiáterek) minden megfigyelésüket tankönyvekből merítik, és így nem tudnak igazi hatást gyakorolni azokra, akiken segíteni akarnak. A hősnek viszont muszáj intenzíven átélnie a szenvedést élete egy pontján ahhoz, hogy közvetlen tapasztalatot nyerjen, és ezáltal tudjon segíteni azoknak, akik a sötétségben ragadtak.

Hogy is tanulnánk meg másképp követni a megérzéseinket?

10. Otthon érezni magát minden helyzetben a folyamatos úton levés közben

Egy hős életében a kalandok soha nem érnek véget és ezeket inkább jó szívvel fogadja, semmint rágódik rajtuk. Amint egy célt elért, már jön is a következő "hívás", amely újabb kihívásokhoz vezet. Ezzel a felfogással a hős élete során minden környezetben otthon érzi magát és nem fél attól, mit hoz a holnap.

11. Az álomanalízis gyakorlatát használva a tudatalatti tartományok elérése (a bennünk élő bölcs)

A neves pszichiáter, Carl Gustav Jung hívta fel a figyelmet az álomanalízis jelenségére, amelyet azóta az emberiség több nagyszerű vezetője is alkalmazott. Azáltal, hogy emlékezünk az álmainkban megjelenő szimbólumokra és elemezzük őket, összekapcsolhatjuk a tudatos énünket a tudatalattinkkal, és ennek során felismerhetjük belső korlátainkat, és javíthatjuk a teremtésre való képességünket.

Albert Einstein, Thomas Edison, Nikola Tesla, Mary Shelley, Bob Dylan, Paul McCartney, James Cameron, Thomas Jefferson, és John Adams - csak néhány példa azokra, akik legnagyobb felismeréseiket az álomanalízisnek tulajdonítják.

*Szívből ajánlom a következő könyveket azoknak, akik szeretnék jobban megérteni ezt az elméletet:
1.Carl Jung: Vörös könyv
2. Kelly Sullivan Walden: It's All In Your Dreams: Five Portals To An Awakened Life (magyarul nem elérhető még) (Minden benne van az álmaidban: a megvilágosodásra nyíló 5 kapu)

12. Felfogni a minden egyes emberek közt fennálló kapcsolat lényegét és a minden vallás mögött meghúzódó univerzális eszméket - a dualitás vagy más nevén elkülönülés minden formájának elutasítása

Hogy ebből az életünkből a legtöbbet tudjuk kihozni, nem szabad engedni semmiféle elkülönülést vagy megosztást, amely korlátozó hiedelmek vagy vallási ideológiák alapján különböző csoportokra osztja fel az emberiséget. Minden vallás valódi ereje egy metaforában rejlik, és ha ezt a hős felfogja, akkor felismeri, hogy Isten bennünk van és nem rajtunk kívül. Készek kell, hogy legyünk arra, hogy az élet különböző részeit összekapcsoljuk egymással, és hogy megszabaduljunk a lehetőségeinket behatároló hiedelmeinktől.

Fordította: Borbély Kata
Forrás: highexistence.com 

Kapcsolódó cikkek

Kapcsolódó videók

Napfényesség és Áldás | Napi Elemózsia © 2017