Menu
Csatlakozz Te is Facebook közösségünkhöz!

Göncöl Szabadegyetem: A javasság a második ezredforduló környékén

Göncöl Szabadegyetem: A javasság a második ezredforduló környékén

Fotó: SBGeezy

A javasság a második ezredforduló környékén, a közép-európai Kárpát-medencében, mint egy szellemi mozgalom bontakozott ki, amely a tanítás-gyógyítás-javaslás hármas jelszavával egy "új" szellemi utat teremtett, s melynek tagjai magukat javasoknak nevezik.

A javas szó jelentése a szótárak szerint: "pogány kori pap, kuruzsló, varázsló, táltos", lásd Arany János versében:"Táltosok és bölcsek, javas, oltárnéző,/ Gyűl oda bűbájos, énekkel igéző".

A javas szó és fogalom a magyar hagyomány egyik gyöngyszeme, mert ebben maradt meg a jós szavunk, valamint a javasol, továbbá javaslat, amely a beteg javára válik, továbbá a javak javadalom szavak, vagyis mindaz, aminek valamilyen – anyagi vagy szellemi – szempontból értéket tulajdonítunk, vagy más szempontból a javít, azaz jobbít összefüggés is idetartozik. Ezt a régi magyar hagyományból ismert fogalmat kíséreljük meg szellemi tartalmakkal és elvekkel feléleszteni.

A javas (és továbbiakban ideértendő mindig: javasasszony) szó kiválóan alkalmas arra, hogy ezzel a fogalommal jelöljünk egy szellemi utat, amelyet az egyetemes szellemi hagyomány különböző áramlataiból állítottunk össze. Ezzel egyrészt ezt az ősi, pogány magyar papi fogalmat aktivizáljuk újra, másrészt ezen fogalom alatt rendezzük egységgé azoknak a szellemi elveknek és gyakorlatoknak a javát, melyeket a különböző népek szellemi hagyományából itt és most alkalmazhatónak és újraértelmezhetőnek találunk.

A javas jelenti azt az embert, aki a tudat és a jelenségek lényege (java) elérésére törekszik az önmegismerés és az önuralom módszereinek alkalmazása által. Így jelenti a tudó, látó, gyógyító és a jóslás képességeivel rendelkező embert is, de legfőképpen azt, aki életét a belső folyamatok megismerésének szenteli. Az előbbi képességek ennek a folyamatnak az eredményeként jelennek meg. Ennek köszönhető, hogy valaki nemcsak önmagát, hanem a körülötte lévő világ folyamatait – élettani és energetikai folyamatokat egyaránt – tudja, látja, ismeri és legvégső fokon uralja.

A javas ébredő ember, aki a modern civilizáció fejlődési irányának helyességébe vetett hit tarthatatlanságát belátva, valamint a felszínre került hagyomány különböző irányzatait egységes egésznek tekintve törekszik arra, hogy a hagyomány fonala segítségével visszaemelkedjen oda, ahonnan minden származik: az őskezdetbe, a boldogság kútforrásához, a felébredettségbe, a megvilágosodottságba.

Dr. Kmeth Sándor

Kapcsolódó videók

A szerző további cikkei

Napfényesség és Áldás | Napi Elemózsia © 2017