Menu
Csatlakozz Te is Facebook közösségünkhöz!

A kvantumfizika bebizonyítja, hogy van túlvilág

A kvantumfizika bebizonyítja, hogy van túlvilág

„A biocentrizmus elmélete szerint a halál pusztán egy illúzió" - állítja Robert Lanza. A tudós szerint az élet hozza létre a világegyetemet, és nem fordítva, ez pedig azt jelenti, hogy tér és idő nem létezik azon a lineáris módon, ahogyan mi gondolkodunk róla. Lanza a híres kettős-rés kísérlettel igazolja állítását, ami ha igaz, és a tér és idő valóban nem lineáris, akkor a "valóságos értelemben vett" halál sem létezhet.

A legtöbb tudós valószínűleg azt mondaná, hogy a túlvilág fogalma vagy teljesen értelmetlen, vagy szimplán csak nem bizonyítható. Most egy szakértő mégis azt állítja, hogy bizonyítéka van, mely igazolja a síron túli létet - és ez a bizonyíték a kvantumfizikára épül.

Professor Robert Lanza azt állítja, hogy a biocentrizmus elmélete szerint a halál - ahogy mi ismerjük - nem más, mint a tudatunk által létrehozott illúzió.

kvantumfizika-1

Professor Robert Lanza azt állítja, hogy a biocentrizmus elmélete szerint az általunk ismert halál pusztán egy illúzió. Úgy véli, tudatunk hozza létre a világegyetemet és nem fordítva, és ha elfogadjuk, hogy a tér és az idő "elménk eszközei", akkor a "valóságos értelemben vett" halál sem létezhet.

"Azt hisszük, az élet csak a szén és egyéb adalék-molekulák tevékenysége - élünk egy ideig, majd elrothadunk a földben." érvelt a tudós a honlapján.

Sőt, Lanza, aki egyébként az észak-karolinai Wake Forest Orvostudományi Egyetemen végzett, ennél tovább megy, és azt állítja, hogy mi, emberek, azért hiszünk a halálban, mert "erre tanítottak minket, hogy meghalunk", vagy még pontosabban, a tudatunk a testünkkel társítja az életet, és azt persze tudjuk, hogy a testünk meghal.

Biocentrizmus elméletében azonban kifejti, hogy a halál talán nem is olyan végleges, mint amilyennek hisszük.

A biocentrizmus, besorolása szerint 'a minden elmélete', és a görögök "élet központja" kifejezéséből származik.

Hiedelme szerint az élet és a biológia központi helyet foglalnak el a valóság szempontjából, valamint hogy az élet hozza létre az univerzumot, és nem fordítva.

Ez ezt jelenti, hogy az egyén tudata határozza meg a tárgyak formáját és méretét a világegyetemben.

Lanza azt a példát említi, ahogyan a körülöttünk lévő világot érzékeljük. Egy személy kéknek látja az eget, és azt mondja, hogy a szín, amit lát, a kék, de az emberi agysejtek képesek megváltoztatni ezt, hogy az ég zöldnek vagy pirosnak látsszék.

LANZA BIOCENTRIZMUS ELMÉLETE ÉS A TÚLVILÁG

A biocentrizmust a 'minden elméletek' közé sorolják, és a görög "élet központja" kifejezésből származik. Hiedelme szerint az élet és a biológia központi helyet foglalnak el a valóság szempontjából, valamint az élet hozza létre az univerzumot, és nem fordítva.

Lanza azt a példát említi, ahogyan a körülöttünk lévő világot érzékeljük. Egy személy kéknek látja az eget, és azt mondja, hogy a szín, amit lát, a kék, de az emberi agysejtek képesek megváltoztatni ezt, hogy az ég zöldnek vagy pirosnak látsszék.

A tudatunk ad értelmet a világnak, és lehetséges azt módosítani, hogy megváltozzon az értelmezése.

Ha a biocentrizmus szempontjából szemléljük a világegyetemet, ez azt is jelenti, hogy a tér és idő nem viselkednek azon a szigorú, merev módon, ahogy mi azt gondoljuk.

Összegezve, a tér és idő "csak az elménk eszközei."

Ha ezt az elméletet - amely szerint a tér és az idő, csupán elménk teremtményei - elfogadjuk, ez azt jelenti, hogy a halál és a halhatatlanság eszméje egy térbeli vagy lineáris határok nélküli világban létezik. Elméleti fizikusok úgy vélik, hogy végtelen számú világegyetem létezik, az emberek különféle változataival együtt, és párhuzamosan zajlanak bennük történések.

kvantumfizika-2

Lanza hozzátette, hogy minden, ami lehetőség szerint megtörténhet, meg is történik ennek a számtalan világegyetemnek egy bizonyos pontján, és ez azt jelenti, a halál sem létezhet "valódi értelemben vett" módon.

Lanza ehelyett azt állítja, hogy amikor meghalunk, az életünk "egy virághoz, amely a halál után visszatér, hogy virágba boruljon a számtalan univerzumok valamelyikében".

"A lényeg ez: bármi, amit látsz, nem létezhet a tudatosságod nélkül" - magyarázta Lanza. "A tudatosságunk ad értelmet a világnak."

Ha a biocentrizmus szempontjából szemléljük a világegyetemet, ez azt is jelenti, hogy a tér és idő nem viselkednek azon a szigorú, merev módon, ahogy mi azt gondoljuk. Összegezve tehát, a tér és idő "csak az elménk eszközei."

Ha ezt az elméletet - amely szerint a tér és az idő, csupán elménk teremtményei - elfogadjuk, ez azt jelenti, hogy a halál és a halhatatlanság eszméje egy térbeli vagy lineáris határok nélküli világban létezik. Hasonlóképpen, az elméleti fizikusok szerint, végtelen számú világegyetem létezik, és ezekben az emberek és helyzetek különféle változatai zajlanak egyszerre, párhuzamosan.

kvantumfizika-3

Lanza a képen a 'kettős rés' kísérlet említi, amely alátámasztja az állításait. Amikor a tudósok megfigyelik, amint egy részecske két résen áthalad, a részecske vagy egyik résen megy keresztül vagy a másikon. Ha nincs megfigyelő, úgy viselkedik, mint egy hullám, és mindkét résen áthalad egyszerre. Ez azt jelenti, hogy viselkedése a megfigyelő személy észlelése alapján változik.

Lanza hozzátette, hogy minden, ami lehetőség szerint megtörténhet, meg is történik ennek a számtalan világegyetemnek egy bizonyos pontján, és ez azt jelenti, a halál sem létezhet "valódi értelemben vett" módon.

Lanza ehelyett azt állítja, hogy amikor meghalunk, az életünk "egy virághoz, amely a halál után visszatér, hogy virágba boruljon a számtalan univerzumok valamelyikében."

Majd így folytatta: "Az élet egy kaland, amely túlmutat a szokásos lineáris gondolkodásmódunkon. Amikor meghalunk, nem egy véletlenszerű billiardgolyó-mátrixba távozunk, hanem az élet-mátrixba, melyből nem lehet egykönnyen megszökni.

Lanza a híres 'kettős rés' kísérlet említi, amely alátámasztja állításait.

A kísérletben, amikor a tudósok megfigyelnek egy részecskét, amint áthalad egy akadályt képező tárgy két résén, a részecske úgy viselkedik, mint egy golyó, és vagy az egyik vagy a másik résen megy keresztül. S mégis, ha nem figyelik meg, a részecske úgy viselkedik, mint egy hullám, vagyis átmegy a két résen egyszerre. Ez azt mutatja, hogy az anyag és az energia egyaránt rendelkezik a hullámok és a részecskék jellemzőivel, és részecske viselkedése a megfigyelő észlelése és tudata alapján változik.

Lanza teljes elméletét elmagyarázza könyvében, melynek címe: Biocentrizmus: Miként lehetséges, hogy az élet és a tudat a kulcs a világegyetem valódi természetének megértéséhez ((Biocentrism: How Life and Consciousness are the Keys to Understanding the True Nature of the Universe)

Fordította: Radó Márti
Forrás: www.dailymail.co.uk

Kapcsolódó videók

Napfényesség és Áldás | Napi Elemózsia © 2017