Menu
Csatlakozz Te is Facebook közösségünkhöz!

A mantrák ereje a gyermeknevelésben

A mantrák ereje a gyermeknevelésben

Egyik nap egy várandós kismama megkérdezte tőlem, milyen mantrákat énekeljen születendő gyermekének. Visszaemlékeztem a saját várandósságomra. Azt éreztem, hogy valami hihetetlen dolog fog velem történni, egy akkora kihívás előtt állok, amire még nem volt példa az életemben: életet fogok adni egy gyermeknek! Emlékszem, ahogy nőtt a pocakom, egyre nagyobb elvárásokkal gondoltam a szülésre, de a szülést követő időszak egyáltalán nem jutott eszembe. Mintha csak a vajúdásba és a szülésbe sűrítettem volna össze az összes félelmemet, amelyek egy csapásra szertefoszlanak majd, ahogy a kisbabám megszületik.

 

Egy jó barátom, akinek már volt akkor egy gyermeke, kedves tekintettel, mosolyogva nézett rám, amikor arról meséltem neki, hogy úgy érzem, rengeteg dolgot meg kell tennem, hogy felkészüljek a szülésre. Gyengéden a vállamra tette a kezét és azt mondta: „Igen, a gyermekszülés valóban elképesztően hatalmas élmény. De a munka a szülés után is folytatódik, sőt, még több lesz benne a kihívás!"

Hittem neki. Sőt, ez a beszélgetés egy teljesen új perspektívát adott nekem, így elkezdtem arra összpontosítani az energiáimat, hogy felkészítsem magamat nemcsak a szülésre, de arra is, hogy anya leszek. A szikh tradíció egyik szent énekét, egy úgynevezett shabad-ot kezdtem el mantrázni, méghozzá a „Pootaa Maataa Kee Aasees" címűt. Ezt a shabadot mondogatva tulajdonképpen a gyermekeinkért imádkozunk. Azonban nem világi javakért fohászkodunk, hanem más jellegű ajándékokért: hogy gyermekünk emlékezzen Isten nevére, hogy részese lehessen egy szerető közösségnek és a spirituális élet számos más öröméért.
Resize

A férjemmel legalább 5 km-t sétáltunk naponta, miközben ezt a szent éneket mantráztuk. Emlékszem a papírlapra a szöveggel, amit magunkkal vittünk, esőcseppek áztatták és az új-mexikói sivatagi szél homokkal fújta be. Írtam hozzá egy dallamot is, és harmóniumon kísértem a shabadot. Akármikor meghallom ezt a dallamot, azonnal újra átélem azt az élményt, visszaemlékszem arra, hogy milyen is volt terhesnek lenni. Ebben az időben kezdtem el a gyermekemért folytatott ima élethosszig tartó szövetét szőni. Elkezdtem megérezni a lelkében rejlő mély odaadást.

Végül elérkezett a szülés ideje, és egyáltalán nem volt könnyű tapasztalás. Négy napon át vajúdtam alvás nélkül. Természetes szülést szerettünk volna. Ezért a férjemmel hosszasan táncoltunk a konyhában, majd egy hepehupás úton autóztunk annak érdekében, hogy még jobban beindítsuk a kontrakciókat. De aztán úgy döntöttünk, jobb, ha bemegyünk a kórházba. Tényleg nem aludtam sokat, és fizikálisan eléggé kimerültem már addigra. Aztán csak megtörtént az oly régóta várt megszületés, ahogy kitoltam magamból ezt a kis lényt. Az az érzés, hogy a gyönyörű kislányom végre megszületett és a mellemen pihen, és a férjem arckifejezése megérte a küszködés minden egyes percét. Ez volt egyszerre a legrosszabb és a legjobb is, amiért imádkoztam és amit elképzeltem.

Emlékszem, hogy a gyermekágy első néhány napján, amikor még ahhoz is túl fáradt voltam, hogy a Pootaa Maataa Kee Aaseest énekeljem, átjött az én szépséges anyám, hogy az első időszakban gondunkat viselje. A kezében tartotta a kislányomat és ezt a mantrát énekelte neki. Miközben édesanyám mantrázott a babának, egymásra néztek, tekintetükben ott hullámzott az egész közös életünk, ahogy majd a jövőben kibontakozik.

Aztán emlékszem arra is, amikor totyogóként, pufók kis kezét vörös festékbe mártva összemaszatolt egy hatalmas ív papírt, miközben én csendesen énekeltem neki. Vagy arra, hogy az óvoda első napján kis csoportjuk egy vörösfenyők által határolt ligetben vert tanyát, én pedig akkor búcsúztam el tőle, amikor az óvónénivel tündérlakot építettek botokból és a földet beborító fenyőtűkből. Boldog volt, és egyáltalán nem volt szüksége rám. Egyszerre voltam meglepett és megkönnyebbült, és miközben visszasétáltam az autó felé, akkor is ezt a shabadot énekeltem.
Snatam-Mother1

Persze imáimat azóta sem hagytam el, ezt a shabadot azóta is minden nap elmondom a kislányomért. Spirituális mesterem, Yogi Bhajan tanítása szerint az egyik legnagyobb ajándék, amit gyermekeinknek adhatunk, ha ezt a shabadot tizenegyszer recitáljuk naponta gurmukhi nyelven. Amikor a gyermekemért imádkozom, érzem erős, dobogó kis szívét és elképzelem őt végtelen szépségében, amint a jövője kibontakozik. Néha a saját szívemért is elmondom ezt az imát. Anyaként, mivel a szívünk az otthon energiáját hordozza és teremti meg, bárhová is megyünk, ez a gyógyító munka nagyon is fontos. Amikor átérzem a mindenség szeretetét, a bolygó összes gyermekéért imádkozom, nemcsak egy kislány, hanem az összes gyermek szerető édesanyjaként. Nőként mindannyian kapcsolatban vagyunk az egyetlen Isteni Anyával (akit Guru Nának Aykaa Maa-ee-nak nevez, és aki minden gyermekért imádkozik), akár van gyermekünk, akár nincs.

Így szemtanúja lehettem, ahogy ezek a szentséges szavak, mintha csak fényszálak lennének, egy csodálatos atmoszférát szőttek a lányom körül. Az otthonunkban visszhangzó szavak örömében a kislányom maga is táncol, meghajol az Isteni előtt, olyan odaadással és szeretettel, amit én nem tudtam volna neki megtanítani. Felette áll az én tökéletlenségeimnek – amelyek igen számosak –, tiszta fényből és szeretetből álló lény. Amíg csak lélegzem, folytatom a mantrázást és imádkozást. A shabad ereje felbecsülhetetlen.

A Pootaa Maataa Kee Aasees megtalálható a Divine Birth című albumon (kattintás után hallgatható), egy spanyol nyelvű változata pedig a Liberation's Door című albumon, Mother's Blessing címmel.

Édesanya áldása gyermekéhez

Emlékezz Istenre, hogy minden hibád elhalványuljon, s őseid is megváltásra leljenek

Mindig énekeld Isten nevét. Isten benned él, Isten végtelen.

Gyermekem, édesanyád megáld téged,

Egy pillanatra se feledkezz meg Istenről, szolgáld örökké az Univerzum Urát

Legyen hozzád kegyes az igaz mester, szentek vigyázzák életedet

Isten védelmezzen téged, imáid táplálják lelkedet

Legyen tiéd a szeretet ajándéka, mint ahogy reményeid beteljesülnek

Aggodalom sose felhőzze be szívedet

Elméd szorgos méhecskeként igya magába az isteni lótusz nektárját

Nának, ki Istent szolgálod, elméd épp ilyen legyen.

Napfényesség és Áldás | Napi Elemózsia © 2017