Menu
Csatlakozz Te is Facebook közösségünkhöz!

Vegyes kultúrás bio kertek

Vegyes kultúrás bio kertek

Napjainkban egyre nagyobb az igény a természetes alapanyagokból készülő, biológiailag teljes értékű termékek fogyasztása iránt. A környezetszennyezés óriási áradata ellen nehéz védekezni, hiszen a növényi és állati termékek beépítik a sejtjeinkbe a mérgeket. Ezeket elfogyasztva szervezetünk védekezésképpen elraktározza azokat. Próbáljunk meg ez ellen tenni úgy, hogy kertünkben biológiai kertművelést folytassunk. Gertrud Franck: Öngyógyító kiskert című könyvében tudományosan megalapozott és gyakorlati kertészkedéssel kapcsolatos tapasztalatait foglalja össze, a vegyes kultúrás kiskertek biológiai műveléséről, ápolásáról.

A biokert művelést végzők növényvédő szerek, műtrágyák alkalmazása nélkül küzdenek a kártevők, kórokozók és gyomok ellen. Ez a művelés nem jelenti az eddig általánosan elterjedt talajápolási mód-szerek megváltoztatását, így a talaj forgatását, trágyafélék beásását. Itt említeném meg a komposztot, mely az egészséges biokert szempontjából vitathatatlan, a szerves anyagok újrafelhasználását teszi lehetővé. A kertész legfontosabb segítsége volt és marad a komposztverem. Az összes szerves anyagot komposztálhatjuk, ami a kertben és háztartásunkban is keletkezik.

A talajtakaró komposzt még a halomban, veremben érlelt komposztnál is értékesebb. A talajjal közvetlen kapcsolata van , nemcsak a földigilisztáknak, hanem megszámlálhatatlan hasznos apró élőlényt is táplálja a talajban. A talaj felületén mikroklímát alakít ki, meggátolja az értékes tápanyagok elvesztését. A lebomlás minden átalakító fázisa ott, helyben történik, a talaj rögtön átveszi annak termékeit. A kövekező évben a növények számára már tápanyaggal ellátott a talaj. A talajtakaró komposzt emellett harmatgyűjtő, védi a talajt a kiszáradástól, égető napsütéstől, erős záporoktól – talajerózió, talajkimosás ellen– , megszünteti a talajuntságot, és nem kell félnünk a talaj lerombolásától sem.

A kert növény - és állatvilágával, mikroflórájával és faunájával önmaga gondoskodik belső egyensúlyáról , ha ezt lehetővé tudjuk tenni. A növényzet növekedésével olyan talajt teremtünk, amelyben aktív növényi és állati mikrovilág tevékenykedik. Egészséges körforgást jelent a talaj és a növényzet közt, mivel visszatér a talajba, ami a kertben nőtt, így hatásosan trágyáz.

A környezetkímélő eljárással ápolt kerthez alapvetően újszerűen kell viszonyulnunk. Meg kell tanulnunk összefüggésekben gondolkodni és józan, átgondolt ismereteket kell elsajátítani.

A vegyes kultúrás kert kialakításánál a növényeket úgy válogattuk össze, hogy a partnernövények szomszédsága előnyös hatást fejtsen ki; kártevőiket és kórokozóikat kölcsönösen riasszák. Figyelembe vettük az egyes növényfajok számarányait, növekedési formájukat és növekedési ütemének legfontosabb kérdéseit. Az így kialakított vegyes kultúra egyben egy rendkívül egyszerű, fáradtságmentes és ingyenes növényvédelmi eljárás. Ez a kerttípus nemcsak a növények egymásra gyakorolt kedvező hatását használja ki, de figyelembe veszi a növények talajigényét is. Azzal, hogy a legkülönbözőbb gyökérrészek a talajban maradnak, és egész évben megfelelő mennyiségű korhadó és tápanyag van a talaj felszínén és benne, a kert évi tápanyagellátását és a gazdag vegetáció kifejlődését teremtjük meg.

Mi is történik az első tavasszal, ha vegyes kultúrás kertet szeretnénk létrehozni?

Kora tavasszal a klimatikus és talajadottságoktól függően más-más időpontban kezdjük a művelést, de csak akkor, ha a cipőnk nem lesz sáros, ha a talajra lépünk.

A legtöbb kertészkedő elégedetlen azzal az állapottal, amivel elkezdi a talajt művelni. A tápanyagokban szegény, homokos talajokon kezdetnek érdemes alaptrágyázást alkalmazni. A nem ápolt agyagos talaj gondos, rendszeres ápolás után megváltozik, sűrűn átszövik a gyökerek, benépesítik a földigiliszták. A nehéz, kezdeti körülmények közt - ha még nincs a kertből származó szerves anyagból készletünk - használjunk szerves eredetű segédanyagokat. A fellazított, felásott, elegyengetett talajt szórhatjuk gilisztahumusz és tőzeg fele-fele arányú keverékével. Öntözzük meg csalán és kamillafőzettel: tíz liter vízbe 100-100 gramm szárított csalánlevelet és kamillavirágot főzzünk fel. Így nem lesz szükség drága gombaölő csávázószerre.

Elég nagy sorközöket alakítsunk ki kertünkben. Egységes felülettel dolgozunk,nem alakítunk ki külön ágyásokat. 50 cm-es sortávolsággal az egész kertbe spenótot vetünk, a járáshoz külön utakat nem hagyunk. Amint a mag kikelt, a sorközöket tisztítsuk ki horolókapával,hogy a kikelő gyomokat kiírtsuk.

A spenótsorok jelzik az egész évre szóló beosztást. A sorok közti terület az, amibe a fő kultúrákat vetjük majd. A felnövekedett spenót védelmet és árnyékot nyújt a kis növényeknek. Levelei megóvják a talajt a kiszáradástól, elhárítanak bizonyos kártevőket; mivel a spenótot kapával később kivágjuk, talajtakaró komposzt válik belőle. Mivel a spenót gyökerei puhák, gyorsan bomlanak, de a talajban tovább munkálkodnak. Az eddigi spenótsorok most tehát sorközök, utak lettek.

Mielőtt beosztanánk mit és hová vessünk kertünkbe, meg kell határoznunk az egyes növények helyszükségletét – magas, alacsony, kúszó - , mikor kell kiszedni, milyen érésűek, tenyészidejűek?

Az egyes zöldségfélék helyét jelölhetjük rajzon, de történhet ez közvetlenül a kertben is, a spenótsorok között - jeltáblákat tűzzünk ki, amelyek egész évben a helyükön maradnak. Ebben az egysoros termesztési rendszerben, ahol vegyes kultúrás növényeket termesztünk, hagyományos vetésforgóra nincs szükség!

A vegyes kultúrás kert sikere vagy kudarca attól függ, hogy az egysoros művelést megtartjuk-e. Nem szabad a jeltáblákat áthelyezni, az egymás mellett lévő vagy egymást követő növénykultúrák esetében; ugyanabba a sorba kell vetnünk, illetve ültetnünk. Ezekben a kertekben a siker első feltétele a rend, így lesz egyszerűbb és könnyebb a folyamatos munka.

Térjünk vissza a kerti teendőkhöz. Megterveztük, milyen növényeket szeretnénk termeszteni, már elvetettük a spenótot – 50 cm-es távolságban.

A már említett jeltáblákat is elkészítjük:

Az A-val jelölt sorba olyan kultúrák kerülnek, amelyek előtt csak rövid tenyészidejű növényeket tervezhetünk előveteményként, mert a főkultúra májustól év végéig használják a helyet. A jeltábla piros színű legyen, ezek lesznek a fősorok. Az A jelű táblák mindig 2 méterre esnek egymástól, igény szerint ismételhetjük a vetést, a szükségleteknek megfelelően. Magas vagy szétterülő növények számára, elővetemény előttük mustár vagy lóbab lehet.

Növényei: paradicsom, karósbab , uborka, késői káposzta, burgonya, tök, cukkini, borsó.

A B jelű jeltábla színe a zöld. A vegetációs időszak alatt két termés szedhető róluk, először az első, másodszor az év második felében.

Növényei: hagyma, póré, feketegyökér, karfiol, zeller, bokorbab, korai káposzta, cékla, pasztinák, mángold, hagyma – dughagymáról.

A C jelű táblák kék színűek legyenek. Ide a rövid tenyészidejű és alacsony növényeket vessük.

Növényei: korai burgonya, nyári saláta, sárgarépa, dughagyma – magról, fejes saláták - retekkel együtt vessük, endíviasaláta, karalábé, édeskömény, pasztinák, póré – magról.

A           C           B            C          A

I--------------200 cm----------------I

Példák egy vegyes kultúra tervhez:

A – borsó/késői vagy káposzta/késői, B – karfiol-zellerrel, C – sárgarépa-salátával, majd másodvetésként karalábé

A – paradicsom,előtte lóbab; C – sárgarépa, petrezselyem; B – dughagymáról hagyma; C – pasztinák; A – cukkini; C – karotta,pasztinák; B – hagyma magról vagy dughagymáról

A – korai burgonya, galambbegysaláta,elővetemény lehet lóbab; C – korai saláta,spenót; B – őszi és téli felhasználásra bimbóskel vagy késői káposzta – a burgonya feltöltése után; C – endívia, palántáról

Kedvező hatású szomszéd növények

káposztafélék– bab, cékla, paradicsom, borsó, zeller, uborka, burgonya
paradicsom– petrezselyem, hagyma, káposztafélék, zeller,bokorbab
hagyma– sárgarépa, petrezselyem
saláta– retek, bab, uborka, bokorbab, cékla, mángold
borsó– zeller, káposztafélék
burgonya– borsó,lóbab, késői káposztafélék

A helyesen összeválogatott növények esetében megállapítható,hogy egymás növekedését elősegítik.

Vannak azonban olyan növények, amelyek egymás növekedését gátolják, emiatt ezeket a társításokat kerüljük: bab és hagyma, káposzta és hagyma, petrezselyem és fejes saláta, sárgarépa és paradicsom, vöröskáposzta és paradicsom, burgonya és hagyma.

A spenót nem jó előveteménye a sárgarépának, mángoldnak és az új-zélandi spenótnak. Ha ezekre ügyelünk, sok hibát már nem követhetünk el.

A közvetlenül helyre vetett kultúrák esetében mindig a vetett növények előnyeit állapíthatjuk meg, az ültetettekkel szemben. A vetett kultúrákon se kártevők, se kórokozók nem mutatkoznak.

Ha a főkultúra mellé gyógy – és fűszernövényeket vetünk, további védelmet biztosíthatunk növényeinknek

A vegyes kultúrával dolgozó kertésznek nem kell aggódnia, hogy a helyes vetésforgó rendszert megtartsa. Ha ugyanis kertjét ezzel a módszerrel tervezte meg, ügyel a sorok jellegének kialakítására és fenntartására – egy helyes vetésforgó-rendszert vezetett be. Már ugyanabban a vegetációs periódusban, a többször igénybe vett sorokban egészséges sorrend alakul ki. A kerti munkák kezdetekor már a beosztásnál és az első vetéseknél a jeltáblák színezésével és a rajtuk feltüntetett fajtanevek pontos jelölésével is gondoskodjék a már kialakított rend egész évi megtartásáról.

A következő évben 25 cm-rel oldalirányba telepítjük a zöldségsorokat, így lehetetlen,hogy ugyanaz vagy közelrokon növény egymást kövesse.

Amikor a kertész már beletanul a vegyes kultúrába, minden sokkal egyszerűbb lesz. Feleslegessé válik a talajforgatás is, hiszen a kertnek egész éven át zöldellni kell! Így egyetlen letermett sor sem maradhat üresen, fedetlenül. Az üresen maradt sorban ásóvillával lazítsuk fel a talajt, vessünk bele mustármagot. Néhány nap múlva kikel, vastag, zöld takarót alkot. Ezzel a lehető legjobban gondoskodunk a talajról. Virágzás előtt lesaraboljuk és így a nedves talaj fölött árnyékoló takarót alkot. Őszi vetésként pedig már gondoskodtunk is , megtettük az előkészületeket a következő évi vetésekhez.

A vegyes kultúrás kert kialakításának mintája a természet. Ahol növénytársulások vannak, ott minden növény kölcsönhatásban van egymással, egységet képeznek. Mindazokat a folyamatokat, amelyek a természetben észlelhetőek, kerti viszonyokra alkalmazhatjuk.

Ismételten felmerül a kérdés, hogy vajon kifizetődő-e zöldséget termeszteni?

>A gazdasági szempontokat is figyelembe véve a válasz: igen! Az egészség oldaláról szemlélve pedig igazán megnyugtató, hogy családunk asztalára mindig friss, egészséges táplálék kerül. Amennyiben az élelmiszerek egy részét mi termesztenénk meg, a környezetszennyezés is csökkenne! Kertünkben ezzel a módszerrel termesztett zöldségféléink méltóak lesznek a teljes értékű, egészséges táplálék elnevezésre.
Jó munkát, sok sikert a tavaszi kezdéshez!

Kapcsolódó videók

Napfényesség és Áldás | Napi Elemózsia © 2017