Menu
Csatlakozz Te is Facebook közösségünkhöz!

Buddhista szerzetes a föld legboldogabb embere

Buddhista szerzetes a föld legboldogabb embere

Matthieu Ricard, tibeti szerzetes és francia molekuláris genetikus egy személyben, a Wisconsini Egyetem kutatói szerint a legboldogabb ember a világon. A 66 éves férfi agya olyan mértékben termel gamma hullámokat - amelyek kapcsolatban állnak a tudatossággal, a figyelemmel, a tanulással és a memóriával – amivel az idegtudomány még soha nem találkozott.

Ricard, aki a föld legboldogabb embere, francia akadémikusból lett buddhista szerzetessé, azért hajlandó megosztani titkait velünk, hogy a világ boldogabb hellyé váljék. Az a trükkje – magyarázza - hogy tenni kell érte. Lényegében a boldogság egy megtanulható "készség". Amint nyugodtan mosolyog, s bordó ruháját lengeti a friss himalájai szél, nem nehéz belátni, hogy miért nyilvánították a tudósok Matthieu Ricardt a legboldogabb embernek.

Tanácsa nem is lehetne aktuálisabb, mivel a közelmúltban az országos össz-boldogság index a világ sok részén a boldogság drasztikus csökkenését mutatta, annak a bizonytalanságnak köszönhetően, amit az arab tavasz, a terrorizmus, a gazdasági válság, az eladósodás és az egyre gyakoribbá váló természeti katasztrófák okoztak.

Bár bizonyára sok aktuális kérdés van, amivel a ma emberének szembe kell néznie, a kutatások szerint „az elme képes az egész fölé emelkedni, annak érdekében, hogy megteremtse szinte mindenki számára a boldogságot. "

Ricard, aki Tibet vezetőjének, a Dalai Lámának francia tolmácsa; részt vesz olyan vizsgálatokban, amelyek azt hivatottak kimutatni, hogy az elme meditáció útján történő képzése hatalmas változást tud okozni az általunk észlelt boldogság mértékében.

Szenvedélyesen érvel amellett, hogy a meditáció ugyanúgy képes megváltoztatni az elmét, és növelni az emberekben a boldogság mértékét, ahogyan a súlyemelés képes növelni az izmok tömegét.

"Ez egy csodálatos kutatási terület, mert azt mutatja, hogy a meditáció nem csak valami olyan, mintha áldás hullana ránk egy mangófa alatt, hanem teljesen átformálja az agyunkat, és ennek következtében azt, akik valójában vagyunk" - állítja a szerzetes.

Az MRI vizsgálatok azt mutatták, hogy ő, és más hosszú ideje meditálók esetében – akik több mint 10.000 órát gyakoroltak - "a pozitív érzelmek" extrém emelkedett szintjét tapasztalták az agy bal pre-frontális kérgében, amely kapcsolatban áll a boldogsággal. A jobb oldali viszont, ami a negatív gondolatokat kezeli, jobban háttérbe szorul. További tanulmányok kimutatták, hogy még a kezdőknél is fokozódott a boldogság. " Ricard képességei azonban fejhosszal megelőzték a vizsgálat többi résztvevőjét.

"Az elme képlékeny" - nyilatkozta Ricard tegnap a 'The Independent on Sunday' lapnak. "Életünket nagymértékben átalakíthatjuk, akár csak ha minimálisan megváltoztatjuk, hogyan bánjunk gondolatainkkal, és hogyan érzékeljük és értelmezzük a világot. A boldogság egy készség. Erőfeszítést és időt igényel. "

Ricard Párizs szellemi elitje közt nevelkedett az 1960-as években, de miután biokémiából megszerezte PhD-jét, mindent maga mögött hagyva feladta eddigi életét, hogy tibeti buddhistaként éljen egy himalájai remeteségben. Azt állítja, hogy „bárki boldog lehet, aki képzi a tudatát". A 66 éves férfi más, magas rangú tibeti szerzetesek kíséretében a Himalája távoli nepáli Felső Dolpa-i régiójában egy fesztiválon vált világszerte elismert buddhistává, és a vallás egyik vezető nyugati tanítójává.

Beszédet mondott Davosban, a Világgazdasági Fórumon is, 2009-ben, a pénzügyi válság idején, hogy elmondja az összegyűlt állami-és az üzleti vezetőknek, hogy ideje lenne feladni mohóságukat egyfajta "felvilágosult önzetlenség" megteremtése érdekében. Egyéb művei között szerepel a "Boldogság: Útmutató az életben legfontosabb készségünk kifejlesztéséhez " című, és számos fotó gyűjteménye, amit a himalájai tájról, emberekről és spirituális mesterekről készített.

Ricard könyveinek minden bevételét 110 humanitárius projektnek adományozza, amelyek iskolákat építettek 21.000 gyermeknek, és évi 100.000 beteget egészségügyi ellátásban részesítettek. Elnyerte a Francia Nemzeti Érdemrendet a Himalája-régió kultúrájának megőrzése érdekében végzett munkájáért, de a "boldogság-tudomány" területén végzett munkája talán a legmeghatározóbb.

Ricard szerint, jó, ha helyes életet élünk és együttérzünk másokkal, nem holmi égi, vallási kinyilatkoztatás miatt, hanem azért, mert a gyakorlatban ez az út vezet a boldogsághoz. "Próbáld meg őszintén ellenőrizni ezt, vizsgáld meg" - mondta. "Ez az, amit a buddhizmus már régóta próbál megfejteni - a boldogság és a szenvedés mechanizmusát. Ez az elme tudománya."

Fordította: Radó Márti
Forrás: bbncommunity.com

Kapcsolódó videók

Napfényesség és Áldás | Napi Elemózsia © 2017