Menu
Csatlakozz Te is Facebook közösségünkhöz!

Lélektanács sorozat: Egyedül vagy magányosan?

Lélektanács sorozat: Egyedül vagy magányosan?

"A magány és az egyedüllét között óriási különbség van. A magány a másik hiánya. Az egyedüllét viszont önmagunk jelenléte." /Osho/

Az első dolog, amit fel kell ismerned, hogy akár tetszik, akár nem, egyedül vagy. De nem úgy, ahogy Te gondolod. Egyedül születünk, egyedül élünk és halunk meg, ez a természet rendje, ez a természetes állapotod. Gondolj csak arra, hogy amikor megfogantál te voltál az egyedüli, akinek sikerült célba érnie (kivétel ikreknél, de aztán a maguk módján ők is egyedül lesznek).

Egyedül vagy, hiszen csak a magad fejével vagy képes gondolkodni, szíveddel érezni, és számodra csak a Te világod az egyedüli létező világ. Egyedül lenni a béke, a nyugalom és a jelenlét.

A társadalom más értelemben használja az egyedülálló kifejezést. Ha valakinek nincs párkapcsolata, az egyedülálló. Egyedül álló, nem állnak ketten. De áll, és ez a különbség véleményem szerint a magány és az egyedülállóság között. A magány nem más, mint a félreértett egyedüllét. A magányos ember félelmekkel teli, és megtagadja önmagát, vagy idegen önmaga számára. De ez az önszeretethiány az, ami valójában másoktól is eltaszítja. A magány űr, de ezt nem lehet betölteni, mert csak egy félreértés. Én az 'egyedülálló' fogalmat máshogy szoktam hívni, hogy megértessem a körülöttem élőkkel a lényegét: nem egyedül vagy, hanem magaddal. Ez a magaddallevés állapota. Egyedül, én magam vagyok. Ez egy nagyszerű lehetőség, áldás, hiszen egyedüllétedben szükségszerűen beleütközöl önmagadba, eléd kerül a kérdés: ki is vagy? Az elmerülésben rátalálhatsz saját középpontodra. Az egyedül töltött idő lehet éppúgy tartalmas, izgalmas és örömteli, mint a másokkal töltött idő, ha a gondolataid a barátaid, nem pedig az ellenségeid.

A környezetünket megfigyelve – a társadalmi kifejezéssel élve – sokféle egyedülálló nő létezik. Vannak, akiknek még sohasem volt párkapcsolatuk, olyanok, akiknek akár évek óta nincs, és olyanok, akiknek nem rég ért véget. Vannak, akik úgy gondolják nem is akarnak, vannak, akiket a félelmeik, hiedelmeik akadályoznak, vagy a külvilág elvárásai irányítnak.

Sok nő azt mondja, szeret szingli lenni, de mégis ott lebeg a fejük felett a gondolat, milyen jó is lenne, ha most valaki azt mondaná neki: „Te jelented számomra a világot!"

A társadalom – egy egyedülálló férfival ellentétben – legtöbbször sajnálja, ellenzi, vagyis negatív fényben állítja be az egyedülálló nőt. Míg egy férfinak azt mondja a környezete, hogy ráér, sőt szerezzen minél több tapasztalatot rövidtávú kapcsolatokban, addig egy nővel szemben egészen mások az elvárások. Állapodjon meg, mindenféleképpen gondoskodjon valakiről, hisz csak így lehet boldog. Csak hogy a boldogság nem attól függ, hogy van-e valakink vagy sem. Természetesen nagyon jó dolog, ha egy nő meg tudja osztani a szeretetét, az örömöket – hiszen a nő a világ szeretetközpontja – de nem mindegy milyen minőségben.

"Hogyan is lehetnél boldog egy másik személlyel, ha még egyedül se vagy az?... Amikor te egyedül vagy, akkor nem egyszerűen egyedül vagy - te magányos vagy. A magány és az egyedüllét között pedig óriási különbség van. Amikor magányos vagy, akkor a másikra gondolsz, hiányolod a másikat. A magányosság egy negatív állapot. Úgy érzed, jobb lenne, ha a másik - a barátod, a feleséged, az anyád, a szerelmed, a férjed - ott lenne. Jobb lenne, ha a másik ott lenne veled... de nincs ott. A magány a másik hiánya. Az egyedüllét viszont önmagunk jelenléte. Az egyedüllét nagyon pozitív; egy jelenlét, egy túlcsorduló jelenlét. Annyira szétárad a jelenléted, hogy betöltheted vele az egész világegyetemet, és senki másra nincs szükséged."/Osho/

Egy nőnek azonban mindig jól esik a férfiaktól kapott bók, dicséret, sőt csodálat. Azonban mikor egy nőnek az egész élete erről szól, hogy minél szebb legyen, minél több férfinak tetsszen, az egy belső hiányt tükröz. Egy ilyen nő a férfiak által, az ő csodálatukkal, szerelmükkel, szexuális energiájukkal pótolja és kompenzálja az önszeretet hiányt és az önbizalomhiányt. A külvilágtól várja az elismerést, a környezetének akar megfelelni

Ha a Nő azonban megtalálja a belső teljességét és szépségét, akkor ezt fogja kisugározni. Mások azt fogják érezni, hogy a Nő rendben van önmagával és erre fognak férfiak reagálni.

Nem fog többé függeni a férfi szerelmétől, hiszen minden megvan benne is, amire csak szüksége van: Az önmaga, a saját maga iránti szeretete, ami által a belső világa rendben lesz, és ez a harmónia a külső világban is tükröződik.

Minden veled kezdődik és veled végződik. A szeretetet csak akkor tudod az életedben könnyedén áramoltatni, ha először is magad felé fordítod ezt az energiát. ha szereted magad, akkor a világ is szeretni fog és te is képessé válsz, hogy önzetlenül, feltétel nélkül szeress másokat. A világ is úgy tükröződik benned, amilyen te vagy. Ha szereted magad, akkor magad körül egy szerető világot találsz majd.

Abban a pillanatban, amikor szerető szemmel nézel a világra, minden megváltozik körülötted. Sok dolog nem fog már idegesíteni, hanem el kezdesz megértéssel tekinteni mindenre. Felismered, hogy semmi sem állandó, hanem minden változik. Ez jelenti az élet biztonságát, ami folyamatosan áramlik. Emberek jönnek-mennek körülötted, lépnek be és ki az életedből; ajtók zárulnak és nyílnak ki számodra, új utak, új lehetőségek jönnek eléd, amikről eldöntheted, hogy élsz-e velük vagy sem.

Ebben az 'új' környezetben hamarabb rád talál az a személy is, akihez majd testileg-lelkileg-szellemileg egyaránt kapcsolódni tudsz.

Az önszeretet által egész emberré válsz majd, és nem fogod már soha azt érezni, hogy társ nélkül fél ember vagy. Ha szereted magadat, akkor már nem félsz attól, hogy mi vár rád. Találsz-e valakit vagy sem. Hiszed, hogy minden úgy alakul, ami neked a legjobb.

Kapcsolódó cikkek

Kapcsolódó videók

Napfényesség és Áldás | Napi Elemózsia © 2017