Menu
Csatlakozz Te is Facebook közösségünkhöz!

Lélektanács sorozat : Tudatosság

Lélektanács sorozat : Tudatosság

Fotó: 3.bp.blogspot.com

„Az élet tudatos megélése”; „élj tudatosan!” Ezekkel a gondolatokkal nap, mint nap találkozunk. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Hogyan ’kell’, illetve lehet tudatosan élni?

Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a tudatosság fogalmának megértéséhez, először is tisztában kell lennünk a tudat fogalmával, ami a szellem valamilyen szintű megnyilvánulása a test-lélek-szellem hármas egységében.
A ’valamilyen szinttű megnyilvánulás’ pedig annyit jelent, hogy a tudat és ennek működése szubjektív, egyénre szabott. Az élet egyszemélyes önmegtapasztalás – így minden dolog, amit a külvilágból érzékelünk; megismerünk; amiről véleményt formálunk; amivel kapcsolatban érzelmi viszonyulásunk alakul ki, mindez csakis a mi fejünkben létezik olyan formában, ahogyan mi megtapasztaljuk.

A tudat fogalmának magyarázatához szükségünk lehet a tudatalatti és a tudattalan szakkifejezések megismertetésére is. Ezen két szó sokszor szinonimaként szerepel, de mégis van közöttük különbség. A tudatalatti olyan tartalmakkal van teli, amelyek egykor tudatosak voltak, de elfelejtettük ezeket – ezt mutatja maga a szó is: a tudat alatt lévő tartalmak.

A tudattalan viszont olyan lelki tartalmakat rejt magában, amelyek a tudat számára hozzáférhetetlenek. Ahány tudományos elméleti felosztás, annyiféleképpen osztják föl a tudattalan rétegeit, és ezeknek a megnyilvánulásait. Tartalmazhat programokat; mechanizmusokat; viselkedésmintákat; érzelmi viszonyulásokat és archetipikus (az emberiség kultúrtörténetéhez kapcsolódó ősi) gondolatokat is.
 
A tudat azonban nem egy rejtett tartalmú rendszer, hanem egészében tekintve igenis megfigyelhető és befolyásolható működési mechanizmus.

Ugyanakkor az emberi gondolkodás a minket körülvevő világot polárisan – azaz kétpólusúként – képezi le maga körül. A tudatunk minden egyes dolgot kettéválaszt – valamennyi fogalomnak megkísérli megtalálni az ellentétpárját. Ennek megfelelően olyan ellentétpárokat használunk mint pl.: jó-rossz; helyes-helytelen; szép-csúnya stb.. A tudatunk az, ami eldönti, hogy egy adott dolog a skála melyik végéhez áll közelebb, tehát minden megítélés szubjektív – igaz a társadalom képes formálni az egyéni véleményeket. Mikor egy dologra igent mondunk, akkor ugyanakkor egy másik dologra nemet. Így folyamatosan döntünk, ítélünk egyik vagy másik dolog mellett. Az emberi gondolkodás hajlamos arra, hogy nem egységesít, hanem végletekben írja le a körülötte lévő dolgokat. Ezzel szemben a lélek integritásra, egységre törekszik.

Az ember egyéni fejlődése szempontjából fontos, hogy a tudatunkat folyamatosan tágítsuk, képesek legyünk kilépni a szokásaink fogságából és abból a realitásból, amiben most élünk, és ami gátol minket a szellemi előrelépésünkben. Ki kell lépni abból a kontextuális realitásból, amely szerint minden dolog fix, egyik dologból következik a másik, és minden minket körülvevő esemény eleve elrendelt.

A lélek számára ezek az ok-okozati szabályok nem léteznek, hiszen

az élet nem hallgat a te logikádra; zavartalanul járja a saját útját. Neked kell hallgatnod az életreOsho

 Az ember belső énje, valódi személyisége valójában ezeken túl van, működését ezen határokon túl fejti ki. Valójában a tudatunk a végtelen tér, amely az adott pillanatnak megfelelően megmutatja a választás lehetőségét. Magába foglal mindent és nyitott minden új behatásra.

A tudatosság elérése

A tudatosság első lépese, hogy ebben a poláris világban megkeressük az egységet. Ehhez először is az ítélkezést kell elfelejteni, és leszűkíteni a dolgokat egy ugyancsak poláris, de mégis alapvetően két egységre: a tudásra és a nemtudásra. Ekkor száműzzük a gondolkodásunkból a jó és a rossz felosztását, hiszen tudjuk, hogy ezek csak a mi megítélésünk termékei. Viszont azzal is tisztában vagyunk, hogy a tudás-nemtudás felosztása objektív. Minden, amit eddig rossznak, hibásnak, helytelennek ítéltünk, azt átértékelhetjük, hogy csak azért olyan amilyen, mert nem volt mögötte tényleges tudás. Nem rosszul csináltam egy dolgot, csak nem volt kellő ismeretem róla. Egy ilyen felismerésből megtanuljuk azt, hogy így nem helyes, és próbálok egy másik alternatívát végigvinni. A nemtudás tehát az információ, illetve a tapasztalat hiányából fakad. A nemtudás alapja a tudatlanság, ami a tudatosság ellentétpárja.

Ha a világban körülnézünk, számtalan öntudatlan embert látunk, akik nincsenek tisztában saját magukkal, környezetük működésével, saját céljaikkal, nem tudják honnan jöttek, és merre tartanak. Nem ismerik a személyiségüket, és hagyják, hogy érzelmeikkel, gondolataikkal azonosulva ezek irányítsák őket, nem pedig fordítva.

A tudatosság pont ennek a viszonyulásnak az ellentétét hordozza magában. Egy tudatos ember nem ítélkezik, csak megfigyel és kijelent, dacára annak, hogy tisztában van a dolgok polaritásával. Tisztában van a tudás-nem tudás kettősségének állapotával, és el is fogadja azt. Fix nézőpontok helyett lehetőségek sorozatát látja az életben. Nem, vagy kevésbé hevesen reagál a vele történtekre, azaz érzelmeinek nem rabja, és képes irányítani azokat a saját elgondolásai mentén. Konkrét célkitűzései vannak – azaz a jövője alakítása kapcsán is tudatos. Képes elhelyezni magát a világban. Kapcsolatban van saját testével, érzelmeivel. Képes felülvizsgálni a gondolatait, cselekedeteit, a környezetéhez való viszonyulását. Elfogadó, előítéletmentes és nyitott. Tisztában van képességeivel és hiányosságaival, és folyamatosan alakítja magát. Szeretetteljes és hálával teli. Megelégedett és ugyanakkor nyitott a lehetőségekre. Döntéseiben három alapelv vezérli: boldog, szenvedésmentes; egészséges élet elérésére törekszik. Tudatának kitágítása céljából kérdéseket tesz fel, és ha érkezik egy válasz, akkor nem ragad le annál, hanem egy megállapítást követően képes lesz nyitni egy újabb kérdés segítségével. Képes túllépni azon a beállítódásán, hogy csak egy válasz létezik, és csak ez lehet a helyes. A világban képes minden olyan lehetőséget felfedezni a maga számára, amire szüksége lehet.

Szív szerinti tudatosság

A szív útja a bátorság útja. Azt jelenti, hogy bizonytalanságban élünk; azt jelenti, hogy szeretetben és bizalomban élünk; azt jelenti, hogy nekivágunk az ismeretlennek. Magunk mögött hagyjuk a múltat, és engedjük, hogy megérkezzen a jövő.Osho

Mindez azt jelenti, hogy a tudatosság nem az elme szerinti tudatosságot jelenti, hanem a szív, az intuíció szerinti tudatossággal azonos. Vagyis, ha mersz a belső lényeged szerint dönteni az életedben, akkor fogod beteljesíteni azt az életet, amire születtél.

A tudatosság fejlesztésének lépései:

  • a régi hátráltató realitástudatunk és a magunkkal kapcsolatos elgondolásaink felismerése, elfogadása; a szükségtelen dolgok elhagyása; és az új információk befogadásának megengedése
  • az ítélkezés megszüntetése, elengedések
  • a tudatosságunk kitágítása kérdések mentén
  • hála a meglévő dolgainkért, ugyanakkor újabb célok kitűzése
  • az intuíciód erősítése
  • a lehetőségek befogadása

Kapcsolódó cikkek

Kapcsolódó videók

Napfényesség és Áldás | Napi Elemózsia © 2017