Menu
Csatlakozz Te is Facebook közösségünkhöz!

Tamina interjú

Tamina interjú

Egyesületi munkám során nem csak a saját és tagjaink segítő területemet tartom fontosnak minél többekhez eljuttatni, hanem aktívan veszem fel más szervezetekkel, társulásokkal, stb. a kapcsolatot, akikkel célkitűzéseink hasonlóak és együtt vagyunk részesei azon segítő útnak, ami könnyebbé teheti a leendő és gyakorló szülők életét.

A TaMiNa is egy ilyen csapat, teli tenni akaró édesanyákkal, akik komoly szakmai munkát is végeznek. Vasas Éva, integratív gyermekpszichológussal beszélgettem. A vele készült interjút olvashatjátok az alábbiakban.

1. Mit jelent pontosan a nevetek, honnan ez a megnevezés?

Sokáig kerestük a nevünket, rengeteg jobbnál jobb fel is merült, de sokáig egyik sem volt az igazi, hiányzott belőle az a bizonyos plusz. Olyan nevet kerestünk, ami kifejezi, hogy nincs a bölcsek köve a zsebünkben, hogy a problémákat együttes erővel tartjuk kezelhetőnek, ugyanakkor utal a női princípiumra, de mégsem kirekesztő. Emellett rövid, frappáns és könnyen megjegyezhető.
Két tagunk kölcsönös inspirációja során találtuk meg a TaMiNa nevet, ami a „Támogatás MindenNap” mozaikszava.

2. Mi hívta életre ezt a kezdeményezést?

A változtatni akarás.
A mostani tagok közül – akik mind anyák is egyben – többen részt vettünk Novák Jula 2012. őszi személyközpontú kommunikáció (vagyis kommunikációs és  konfliktuskezelési) tréningjén. A tréning során olyan megrendítő felismerésekre jutottunk, hogy például a gyermekemet akaratomon kívül mikre tanítom pusztán a viselkedésem, cselekedeteim által, illetve hogy mennyire nem is vagyunk tisztában önmagunkkal, saját szerepünkkel egy helyzetben, miközben azt hisszük, hogy nagyon is látjuk magunkat. Miután a képzés és az ott megismert attitűd által fordult velünk egyet a világ, megfogalmazódott bennünk a kérdés, hogy amit mi nagy nehezen otthon véghezviszünk, nem rombolja-e le a köznevelés és közoktatás. Úgy döntöttünk, hogy lépéseket teszünk annak érdekében, hogy ez ne következzen be. Először csak a saját gyerekeinkkel kapcsolatban gondolkodtunk, de hamarosan elkezdtük tágabban értelmezni céljainkat.

3. Mi a célja munkátoknak?

Célunk egy komplex intézményhálózat létrehozása, amely sok kisebb, egymástól elkülönülő egységből áll: (magán és vállalati) családi napközikből, anyaközpontokból és szabadoktatásos intézményekből. Ismereteink szerint Magyarországon jelenleg ez egyedülálló elképzelés. Reményeink szerint a hálózat idővel ismertté, közkedveltté, és egyre szélesebb körben elérhetővé válik. Azt reméljük, hogy ennek köszönhetően hosszútávon megváltozik a gyermekekhez való általános hozzáállás, amely által empatikusabb, asszertívabb és kiforrottabb személyiségű felnőttek nőhetnek fel, akik léte a társadalomra nézve is előnyökkel jár.

A három alapelv egyike, amelyet népszerűsíteni szeretnénk, és amelyre működésünk épül, az a kötődő/válaszkész nevelés. Ez a szülő és a gyermek közötti biztonságos kötődés kialakítását és megtartását célozza meg. A szülő kompetenciaérzésének megalapozását, a gyermek szükségleteinek optimális kielégítését és mindnyájuk életének természetes és ideális összehangolását segíti.
A személyközpontú kommunikáció is az alappillérek egyike. AzSzK az együttműködő kommunikáció (EMK) és a Gordon-nyelv módszereit ötvözi, vegyítve fókuszolási technikákkal és a demokratikus nevelés attitűdjével, amely egyben a harmadik alapelvünk.

A demokratikus nevelés még kiegészül a szabadoktatás vonalával, amely Magyarországon sajnos egyelőre csak szűkebb körökben ismert. (Hazánkban Fóti Péter ennek az éllovasa, www.foti-peter.hu és www.demokratikusneveles.hu) Alapvetően olyan oktatási formát jelent, amelyben a gyermek aktív résztvevő, és nem passzív elszenvedője a rá mások által kimért feladatoknak. Szabad választások során át ő maga választhatja meg, hogy mit, hogyan és mikor szeretne tanulni, miközben ezért felelősséget is vállal, megtanul hatékonyan részt venni egy demokratikusan működő közösség életében, empátiával és kooperációs készséggel fordul a társai és tanárai felé.

Elsőre ez az oktatási stílus túlzottan is szabadnak tűnhet, olyan érzést kelt, mintha egy ilyen iskolában teljes fejetlenség, anarchia uralkodna. Ez a tévhit érthető, ha megnézzük, hogy milyen oktatási rendszerben nőttünk fel, így mire és hogyan szocializálódtunk.

A TaMiNa senkit nem akar meggyőzni semmiről. Ez nem is férne össze az elveinkkel. Mi csak lehetőségeket vázolunk fel, és reményeink szerint elgondolkodtatunk. Ajtókat szeretnék megnyitni, hogy aki utánaolvas, elmélyül a szabadoktatás témakörében, és úgy érzi, hogy ez neki is tetszik, tudjon hova fordulni. Magyarországon szerencsére ma már létezik szabadoktatásos tanulóközösség: A Kavalkád Demokratikus Tanulóközösség Egerben. És a gyerekek ott is tanulnak – pedig nem lenne kötelező nekik.

4. Hogy kell elképzelni a Tamina egy napját? Hol és hogyan tevékenykedtek?

Az éterben :)
Levelezőlistáink vannak, ott kommunikálunk, azon keresztül igyekszünk intézni a TaMiNa ügyeit. Ezt mindenki önkéntes alapon teszi, pusztán elhivatottságból. Vannak rendszeres találkozóink is, tervezünk a közeljövőben szervezetfejlesztést, civil társasággá szeretnénk avanzsálódni, majd jövőre egyesületté is. Fejlődünk – és ezt jó látni, jó megélni belülről is. Valami mindig segít a csapatnak továbblendülni, és magasabb szinten integrálódni.
Most például több pályázatírás és a TaMiNa roadshow (ami egy népszerűsítő bemutatkozás-sorozat, mely során ellátogatunk baba-mama klubokba, egyesületekhez, alapítványokhoz) mellett a TaMiNa Fesztiválon dolgozunk. Ezt október 10-én tartjuk a Cserf-S Családi Erőforrás Segítő Központban, a program egész napos lesz és ingyenes.

5. Kik dolgoznak ebben a lelkes csapatban?

Jelenleg anyák és az ő férjeik, motiváció gyanánt pedig a gyermekeik :)
Mindenféle szakmájú és foglalkozású nők, ami a TaMiNa sokszínűségét és a célközönség igényeire való gyors és közvetlen reakcióképességét biztosítja. Mind tudjuk, hogy milyen ma gyermeket szülni, milyen anyának, feleségnek, társnak lenni, milyen kisgyermekes munkavállalóként lavírozni a feladatok rengetegében, milyen a gyermekünk szemébe nézni, és este, mikor végre minden elcsendesül, a férjeinkhez odafordulni.
Ez egy alulról jövő kezdeményezés, erre büszkék vagyunk, és alapvető fontosságúnak tartjuk. Fontos megőriznünk ezt a jelleget, fontos közel maradni a lényeghez. Például tapasztaljuk, hogy szakemberek szerveznek érdekes, hasznosak ígérkező nyitott konferenciákat, ahol a családbarátságról és a nők esélyegyenlőségéről értekeznek – csak éppen gyerekmegőrző nincs. Fontos, hogy ne csak beszéljünk nemes célokról, hanem tegyünk is értük. Ehhez kell az, hogy az ember a bőrén érezze, hogy az a réteg, amely érdekében tevékenykedni kíván, mit szeretne.

6. Milyen jellegű segítséget igényeltek/kaptok munkátokhoz?

Jelenleg abban a fázisban vagyunk, hogy talán az lenne a legnagyobb segítség, ha a TaMiNa híre minél messzebbre jutna. Ezzel már ugyanis majdnem elérnénk a célunk felét: az emberek találkoznának olyan kifejezésekkel, mint a válaszkészség; találkoznának azzal a gondolattal, hogy egy dolgot többféleképpen is megfogalmazhatok, és teljesen más lesz a másikban (pl. gyerekben) elért hatásom stb. Ez az információáramoltatás alapvető törekvésünk.
Ugyanakkor azzal, ha megy a hírünk, nő az esélyünk arra, hogy találkozzon a kezdeményezésünk hasonszőrűekkel, akikkel összedolgozva hatékonyabbak lehetnénk, vagy egyszerűen csak jönne egy unatkozó milliomos, akiben egy kicsit több a társadalmi, szociális felelősségérzet az átlagnál, és azt mondja: „Adok nektek pénzt, csináljátok meg!”. :)

7. Mit szóltok az új szabályozásokhoz, ami az iskolai életet illeti? Munkátokat, terveiteket, lehetőségeiteket befolyásolják az új rendelkezések?

Mivel a TaMiNa egyelőre egy csapat, egy kezdeményezés, még csak nem is jogi személy, a szabályozások effektíve a szervezeti életet nem befolyásolják – ami nagy előny. Nem véletlenül halogatjuk az egyesületi megalakulást, ami azért előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz.
Nincs számottevő alaptőkénk, ami a gördülékeny induláshoz elengedhetetlen lenne. De idealisták lévén, nem adjuk fel, reménykedünk és egyben aktívan dolgozunk is azon, hogy megtaláljon a lehetőség, hogy megnyithassuk az anyaközpontok példájára nonprofit Család- és Anyatámogató Központunkat (CsAK), indíthassunk TaMiNa CsaNát, valamint szabadoktatásos tanulóközösséget verbuváljunk és segíthessük, erősíthessük a kisgyermekes nők helyzetét a munkaerőpiacon.

A köznevelésben zajló változásokkal a TaMiNa csapata nem tud azonosulni, azokat kontraproduktívnak és szakmaiatlannak tartjuk –politikai pártállástól függetlenül. Bár ehhez nem kell a mai változtatásokig, a mai magyar valóságig elmenni. Alapvetően a hagyományos, poroszos iskolarendszerrel nem tudunk kibékülni. Történelmileg ez az oktatási rendszer alakult ki, azonban az emberek kezdenek ráeszmélni, hogy nem mindig az a legjobb, ami van, és nem az van, ami a legjobb.

Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi oktatási rendszer nem az egyén és a társadalom érdekeit szolgálja. Sokkal inkább (már a gyermekkorban kezdődően) egy olyan működési mód kialakítását, elsajátítását, amely segít fenntartani a mai társadalmi berendezkedést; többek közt a konformitás iránti túlzott igényt, a hatalomvágyat és hatalomfélést. Ezért tette le voksát a TaMiNa a szabadoktatás mellett, és ajánljuk meleg szívvel mindenkinek az ez irányú, már itthon is elérhető irodalmat, amelyből a TaMiNa oldalán is kaphatnak ízelítőt az érdeklődők.

Kapcsolódó videók

Napfényesség és Áldás | Napi Elemózsia © 2017