Az 1800-as évek közepén a sebészek két olyan problémával küzdöttek, amelyek évszázadok óta gyötörték az orvostudományt. Először is, a műtétek hihetetlenül fájdalmasak voltak a betegek számára. Olyannyira fájdalmasak voltak, hogy miután megtudták, hogy egy életveszélyes sérülés vagy betegség túléléséhez műtétre van szükségük, sokan inkább az öngyilkosságot választották. Egy podcastban mesélte egy ember még régebben…
EBBEN A CIKKBEN:

Egy új dolog megnyilvánulása
Miért olyan nehéz megváltoztatni a rossz hiedelmeket?
Hogyan változtassuk meg (lassan) a rossz hiedelmeket?
Végkövetkeztetés
Egy új dolog megyilvánulása
Aztán 1846-ban egy William Morton nevű fogorvos felfedezett egy gázt, amely átmenetileg eszméletlenné tette a betegeit, és képtelenné tette őket a fájdalomérzetre.
Ez az orvostudomány csodája volt!
1846 novemberében megosztotta felfedezését a világgal, és mindössze nyolc hónappal később, 1847 júniusában már a világ nagy részén használták az érzéstelenítést a műtőkben.
A sebészeknek abban az időben a másik nagy problémája az volt, hogy az általuk végzett műtétek közül sok halálos fertőzéshez vezetett. Ez nem csak borzalmas volt, de rosszat tett az üzletnek is: a halottak általában nem fizették ki a kórházi számlákat…
Az 1860-as években azonban egy Joseph Lister nevű angol sebésznek az a csodálatos ötlete támadt, hogy talán meg kellene mosni a kezünket, mielőtt nyílt sebbe dugnánk. Valójában ezzel (és a kórházi eszközök fertőtlenítésével) életek ezreit menthetjük meg minden nap. De ott van például a magyar Semmelweis Ignác felfedezése is:
,,A bécsi közkórház szülészeti klinikáján rájött, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok és orvostanhallgatók okozták azzal, hogy boncolás után átjártak az I. számú klinika szülészeti osztályára, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandósokat. A bábák nem végeztek boncolást, így a vérmérgezés speciális fajtája harmadannyi esetben fordult elő a szegényebbeket kiszolgáló II. számú klinikán, mint az orvosokén. A klórmészoldatos kézmosást Semmelweis fertőzést gátló alkalmas szerként ajánlotta kollégáinak. Felfedezését még abban az évben közzétette. Májusban kötelezte az orvosokat, az orvostanhallgatókat, és az ápolószemélyzetet a szülészeti osztályaira történő belépés előtti klórmész-oldatos kézmosásra, majd októberben kötelezővé tette az egyes betegek vizsgálata közötti klóros kézmosást is (ami könyékig, körömkefével végrehajtva negyedórás művelet volt). Akkoriban ezek rendkívül népszerűtlen intézkedések voltak, a statisztikai bizonyítékokat pedig egyszerűen komolytalannak tartották… Munkásságával 0,85 százalékra szorította le a kórházban gyermekágyi láz következtében elhunytak arányát.”
Felfedezését tudományosan elítélték, holott később bebizonyosodott, hogy minden igaz…
Az 1860-as évek végén és az 1870-es évek elején Lister körbeutazta a világot, és minden sebésznek, akinek csak tudta, bemutatta az eredményeit. De ellentétben William Mortonnal és az érzéstelenítés felfedezésével, rá se hallgatott senki…
Mégis évtizedek teltek el, és a sebészek továbbra is piszkos kézzel, véres és szennyezett ruhával, valamint olyan sebészeti eszközökkel operálták a betegeket, amelyeket még a műtétek között sem töröltek le…
Mi volt a helyzet? Miért fogadták el az altatást olyan gyorsan és könnyen, kevés kételkedéssel, miközben a sebészeti tisztaságot figyelmen kívül hagyták? Miért volt az egyik hiedelmet olyan könnyű elfogadni, a másikat pedig olyan lehetetlen bevenni?
Miért olyan nehéz megváltoztatni a rossz hiedelmeket?
Az 1800-as évek sebészei számára az érzéstelenítés hatása azonnal megfigyelhető volt. Mind a betegnek, mind az orvosnak előnyös, és elég egyszerű volt: csak belélegeztetsz velük egy gázt, és bumm, elájulnak, az orvos pedig nekiláthat a munkának…
Elképesztő lehetett! Mint egy varázslat! És mivel ez olyan csodálatos és könnyen megfigyelhető volt, a gyakorlat gyorsan elterjedt a világban.
A fertőzést gátló eljárások hatása sokkal finomabb volt, és nagyrészt láthatatlan… Ráadásul ezek az eljárások valóban csak a betegnek voltak előnyösek, és az orvosok számára nagyon nehéz és drága volt a végrehajtásuk. A sebészeknek sokkal több időt és pénzt kellett fordítaniuk a műszereik tisztítására: minden műtéthez új sebészruhát kellett venniük, és elég csúnya vegyszereket kellett használniuk, amelyek sértették a finom, kecses 19. század végi bőrüket 😜
Ez egy kínszenvedés volt… És nem volt nyilvánvaló, hogy életeket mentett meg ezzel, sőt még a sebészek ellenálltak neki… Pedig egy kis hegynyi tudományos bizonyítékot mutattak be nekik, amely alátámasztotta a gyakorlatot…De ez volt a hiedelmük!
Az, hogy egy hit mennyire megfigyelhető, végül nagymértékben meghatározza, hogy mennyire ragaszkodunk hozzá… Még akkor is, ha tudjuk, hogy lehet, hogy tévedünk…
Például, ha tévesen azt hiszed, hogy alacsony vagy, nos, csak oda kell állnod egy tucat ember mellé, hogy lásd, mennyire tévedsz, nem?
De ha tévesen azt hiszed, hogy buta vagy, hogy nem vagy vonzó vagy nem szerethető…nos…akkor nagyon nehéz lesz valaha is bebizonyítani az ellenkezőjét, mert az olyan dolgok, mint a bölcsesség, a vonzerő vagy a szerethetőség homályos, elvont fogalmak… Nagyrészt értelmezésre szorulnak…
És ha úgy érzed, hogy ezek hiányoznak, te továbbra is úgy fogod értelmezni a tapasztalataidat, hogy megerősítsd az igazságukat…
Hogyan változtassuk meg (lassan) a rossz hiedelmeket?
Ha azt hiszed, hogy egy dologhoz nem értő balfácán vagy, aki semmit sem tud jól csinálni, és valódi önbizalomhiányban szenvedsz… a viselkedésed ezt a hitet fogja tükrözni, ami viszont még több bizonyítékot fog szolgáltatni, ami alátámasztja azt a hitedet, hogy egy hozzá nem értő balfácán vagy, aki semmit sem tud jól csinálni…Tiszta reménytelen helyzetnek tűnik, nem?
Annak érdekében tehát, hogy megállítsuk ezt az ördögi kört a rossz hiedelmekkel, két lehetőségünk van:
- lehetőség: Megpróbálhatjuk megváltoztatni magát a hiedelmet…
- lehetőség: Megpróbálhatjuk megváltoztatni a bizonyítékokat, amelyekkel a hitet alátámasztjuk…
Valószínűleg nem meglepő számodra, hogy az 1. lehetőség, bár egyszerűnek hangzik, hihetetlenül nehéz megvalósítani… Tegyük fel, hogy felajánlok neked 1 millió dollárt, ha elhiszed, hogy a neved Mona Lisa, és csak egy lábad van 😋 Szinte lehetetlen lenne meggyőzni magadat ezekről a dolgokról, pusztán azért, mert el akarod hinni őket… Bizonyítékra van szükségem! És amikor legutóbb néztem, a neved nem Mona Lisa volt, és nem is volt egy lábad 😄
Így jutunk el a 2. lehetőséghez: vagyis változtassuk meg a bizonyítékokat, amelyekkel alátámasztjuk a hitünket! A 2. lehetőség szépsége abban rejlik, hogy bár sok hiedelmünket nem tudjuk közvetlenül befolyásolni, sokkal inkább tudjuk befolyásolni a bizonyítékokat, amelyeket a hiedelmeink alátámasztására használunk, tehát a bizonyítékok megváltoztatásával idővel befolyásolhatjuk a meggyőződésünket is… Gondoljunk erre úgy, mintha elrontanánk egy nagy horderejű bírósági ügyet. Azt akarod, hogy az esküdtszék azt higgye, hogy egy vagány vagy, igaz? Nos, itt az ideje, hogy bizonyítékot hamisítsunk…
1. Azonosítsd a bizonyítékokat, amelyek alátámasztják a hitedet!
Tegyél fel magadnak néhány egyszerű kérdést, és követelj magadtól néhány fájdalmasan őszinte választ…(Tipp: amikor kérdéseket teszel fel magadnak, de egy válasz miatt is kényelmetlenül érzed magad, akkor valószínűleg van benne valami igazság)…
Íme néhány példa:
Ha úgy gondolod, hogy egészségtelen ember vagy, milyen bizonyítékok támasztják ezt alá? Túlsúlyos vagy és nem vagy formában, és ezért úgy gondolod, hogy, nos, te már csak ilyen vagy, és hé, a rossz öröklődés ellen nem sokat tehetsz, nem igaz? Azért eszel elviteles és egyéb túlságosan feldolgozott ételeket az idő nagy részében, mert úgy gondolod, hogy nincs időd, képességed vagy türelmed megtanulni egészséges ételeket főzni? Rendkívül nehéznek találod, hogy felállj a kanapéról és mozogj, mert a munkád minden idődet leköti, és a nap végére egyszerűen kimerülsz?
Ha úgy gondolod, hogy nem vagy vonzó, és nem érdemled meg, hogy egy csodálatos emberrel legyél kapcsolatban, milyen bizonyítékaid vannak, amelyek ehhez a meggyőződéshez vezettek? Szegényen nőttél fel, vagy tönkrement családban, és azt hiszed, hogy senki sem akar olyannal lenni, aki így nőtt fel? Elszenvedtél valamilyen igazi rossz típusú sorscsapást, és ennek következtében úgy érzed, hogy nem vagy méltó arra, hogy szeressenek és megbecsüljenek? Vagy talán a legutóbbi egy vagy négy kapcsolatod szerencsétlenséggel végződött, és ezért úgy érvelsz, hogy természetesen nem vagy jó a kapcsolatokban?
2. Kérdőjelezd meg a gyenge, vagy homályos bizonyítékokat, és döntsd el, hogy egyáltalán hasznosnak-e?
Higgy abban, ami hasznos számodra! Ez nem azt jelenti, hogy áltatsd magad, és hidd azt, hogy gazdag vagy, amikor valójában szegény vagy, és szedj össze egy csomó hitelkártyaadósságot…
Ahhoz, hogy elhidd, ami számodra hasznos, először is el kell különítened a helyzet tényeit attól, ahogyan ezeket a tényeket értelmezed…
Lehet, hogy 100%-ig igaz, hogy tönkrement családban nőttél fel, és a múltban volt néhány eléggé sorscsapás szintű és borzalmas kapcsolatod… De ebből feltétlenül következik, hogy emiatt nem vagy vonzó, és nem lennél jó partner? Természetesen nem…
3. Összpontosíts a bizonyítékokra az életedben!
Régebben azt hittem, hogy közösségi helyzetben esetlen, szorongó, alapvetően nem egy vonzó ember vagyok… A vicces dolog azonban az volt, hogy nem voltam az 😁 Remekül kijöttem az emberekkel, csak rettegtem attól, hogy beszéljek velük 🙃
Voltak ezek a nem valóságot tükröző hiedelmeim, hogy az emberek nem fognak kedvelni, hacsak nem tudnak valamilyen módon hasznot húzni belőlem… És ennek az volt a szörnyű hatása, hogy csak olyan embereket hívtam az életembe, akik akartak tőlem valamit…
Végül rájöttem, hogy az emberekkel kapcsolatos hiedelmeim nagy része, és hogy miért kedvelnének (vagy miért nem kedvelnének) engem, olyan dolgok, amiket én találtam ki a fejemben… Nem volt köze a valósághoz… És a valós tapasztalataim, amiket szereztem, szinte mindig pozitívak voltak…
A problémám az volt, hogy bevettem ezt a hiedelmet, hogy közösségi helyzetben esetlen vagyok, miközben az életem összes valós bizonyítéka egyáltalán nem támasztotta alá ezt a hiedelmet. De az önmagunkról alkotott hiedelmeket éppen azért nehéz megváltoztatni, mert olyan távol állhatnak a valóságtól… És ez a rétege megvédi ezeket a hiedelmeket az életünkben található összes ellenbizonyítéktól…Ezért minél inkább távol áll a valóságtól egy hiedelem, annál nehezebb kiűznünk az agyunkból…
De ha ehelyett az életünkben lévő valódi bizonyítékokra összpontosítunk, amelyek ténylegesen alátámasztják a magunkról alkotott egészséges hiedelmeket, akkor végül elkezdhetjük felváltani az összes egészségtelen hiedelmet! Minden egyes apró bizonyíték olyan, mint egy gombostű ezekben a nem hasznos hiedelmekben, és minél több bizonyítékot találunk, annál könnyebben le tudjuk őket fújni magunkról, és ezzel egyidejűleg elkezdhetünk egészségesebb hiedelmeket építeni, amelyek valóban hasznunkra válnak.
Végkövetkeztetés
A sebészeknek több évtizedbe telt, mire a fejlett fertőtlenítési eljárásokat átvették, amelyek végül milliók és milliók életét mentették meg (és mai napig megmentik). De végül megcsinálták! Lassan, de biztosan megtették… Elkezdték fertőtleníteni a sebészeti eszközeiket, kezet mostak és kesztyűt viseltek, aztán fertőtlenített (steril) ruhát hordtak, elkezdték tisztábban tartani a műtőket, és megtanították a betegeknek, hogyan ápolják a sebeiket.
Ma a fertőtlenítő sebészeti módszerek megkérdőjelezhetetlenek, és az orvostudomány szerves részei…Mindenki hisz bennük…
Ugyanígy lassan kísérletezhetsz az életedben minden olyan bizonyítékkal, amely a megváltoztatni kívánt nagy hiedelmek körül forog. Keresd meg az összes olyan bizonyítékot és a mögöttes feltételezéseket, amelyek megerősítik a hiedelmeidet, és kezdjed el könyörtelenül megkérdőjelezni őket!
Majd lépj ki a fejedből, és kezdd el keresni az életedben az összes olyan kemény bizonyítékot, amely az egészséges hiedelmeket támogatja!
És végül élvezzed a változás folyamatát 😇
Lassan a nagy vezénylő hiedelmeid is megváltozhatnak, és a legszebb, hogy ezt szinte maguktól teszik! Nem lesz más választásod, mint elfogadni azt a hitet, hogy egészséges, közösségbe illő ember vagy, mert a bizonyítékokat az arcodba kiabálják majd minden alkalommal, amikor egy izzadságtól csöpögő edzés után belekapsz egy fehérjekeverékbe, vagy amikor egy vadidegennel nevetgélsz 😉